Freindaller, Ferentz: A keresztény katholika tudomány igazsága azon tzikkelyekben előadva, mellyekért attól a protestánsok, és reformátusok el-szakadtak (Nagyszombat, 1814) - 10.139

Um» 24 a" maga képére és hasonlatosságara teremtet­te ; a’ Vili. Zsoltárban pedig : hogy Isten az embert tsak egy kévéssé' tette kissebbe' az Ó Jeg-nemesebb teremtme'nnyeine'I \ az Angya­loknál. Ez az Isten meg-is tart minket, e's mind örökké meg akar tartani. Testünk meghal ugyan, és elrothad: de egykor is­mét meg-eleveníttetik, és akkor azután vala­mint a’lelkünk, melly soha sem hal-meg , úgy testünk-is élni fog vég nélkül, szünet nélkül. Mi tehát az Istent egy ollyan A- tyánknakismérjük, a’ki adta életünket, a’ ki e’ jelen-való életben a’ szentségre, és a’ jám­bor erköltsre nevel minket, ’s mint szük­ségesnek láttya, még szenvedések által-is 2abolán tart, ’s örökké gondunkat viselni ’s örökké boldogíttani akar minket. 2) A* megváltás a* Jésus Krisztus által. De majd nem hasztalanná lett volna minden, a’ mit Isten az emberek felöl ke­gyelmesen végezni méltóztatott. Már első Atyáink, mikor még a’ paraditsomban való­nak, a' helyett, hogy jók maradtak volna, a’ mint kijöttek a' Teremtő’ kezeiből, vétkez­tek , és alkalmatlanokká tették magokat a* nékik készítetett örök boldogságra. A’ tör­tént t. i. a’ földön , a’ mi az Istennek még

Next

/
Thumbnails
Contents