Freindaller, Ferentz: A keresztény katholika tudomány igazsága azon tzikkelyekben előadva, mellyekért attól a protestánsok, és reformátusok el-szakadtak (Nagyszombat, 1814) - 10.139

a földön ’s a’ t. mint meg-erosíttoi az Anya? szentegyház’ ítélő székének, 's törvényes végzésének.

De ha ez nem vólna-is, későbben még több-is történt. — Minekutánna Üdvözíttőnk halottaiból feltámadott, és a’ tanítványok nem-is kételkedhettek már a’ felől, hogy 6 igaz Isten, ezeket olvassuk Sz. Jánosnál XX. 21—23. Monda azért nékik (Jésus az ő tanítvánnyal nak) a mint engem elküldött az A- tya , én-is elküldlek titeket. Nem mondgya többé: el-foglak küldeni, — nem; itt már tellyesítti azt, a’ mit ígértt Matt. XVI. és XVIII. Azokáért reájok lehelle, és monda nékik: vegyétek a' Sz. Lelket; ai kiknek bűnöket meg-botsáttyátok

, meg-botsáttatnak nékik , és a kiknek meg-tartyátok , meg-vannak tartva. Itt nyilván a' biínök’ botsánattyáról vagyon a' szó, és képzelni sem lehet, hogy a’ tanítványok ezen szavak’ hallására valami mást értettek volna. Világos az-is, hogy itt nem egyedül az Evangeliomnak, mint megbékéltetek igéjének hirdetéséről van a' beszéd , a mint némelly Protestánsok akarják magyarázni Sz. Pál' szavaiból II. Cor. V. 18 ; vagy a Kercsztség' erejére, és szövettségére való meg-emltkezésröl. mellyet kellene támasztani a’ búnökbe-esett hívekben ezen hirdetésnek; vagy annak kinyilatkoztatásáról, hogy