Goffine, Leonhard (O.Praem.): Fő tisztelendő Goffine úrnak apostoli, és evangyéliomi tudományra oktató könyvének második vagy-is innepi része (Pest, 1823) - 10.109b

Hitbeli Oktatás.

De mitsoda jutalmát remériylhettyük mi a' mi érdemeinknek, melJyek Isten kegyelme nélkül tsak semmik?

Kedves dolgok az mint a' régi, mint pedig a’ mostani Újítóknak hogy az Istennek kegyelmét annyira fel vigyék, hogy az embereknek akár melly nyomós érdemeket tsupán ki- üresítsék , és minden jutalomra méltatlanokká tegyék : De ezek a' jámborok , vagy a' mai Evangyéliomot nem értik, mellyben Ftristus Urunk az őtet követőknek nem tsak száz annyi jutalmat, hanem a’ Mennyeknek országának bírását is meg ígérte : vagy talán jobb ágyat akarnak vetni ama’ magok tévelygésének, mellyel a’ jó tselekedetekuek haszontalan- ságát elég ótsó pénzen árúllyák a’ tanulatlan, és minden jóra elég lusta és szunyáta emberek e- lőtt.Hogy a’ mi jó tselekedetink és azoknak érdemi Isten kegyelme nélkül az örökké való jutalomra nem méltók , azt átallyába mi sem tagadjuk. Mert olvassuk Sz. Pálnál hogy nem méltók e' világi szenvedések a’ jövendő ditső- ségnek meg érdemlésére , de minekutánna azokat a* Kristus Jésusnak igaz Isten , és ember halálának véghetetlen érdemei meg elevenítették , már nem semmik se nem hasztalanok, hanem éppen tehetősek és nyomosak az örök jutalomnak érdemlésére, kiváltképpen ha az elevenítő Sz. Sakramentomoknak törvényes élésével a’ közbanjáró Kristusnak érdemeivel egybe kaptsoltatnak.

Másodszor nem árt az semmit mi nekünk, hogy a’ mi jó tselekedetink Istennek tsak merő Irgalmasságából és nem a’ magok tulajdon nehezékére nézve veszik az örök jutalomnak érdemét, ha igaz az- (V mint hogy tagadhatat*

7 6 Apostoli es Ev ángy él.