Goffine, Leonhard (O.Praem.): Fő tisztelendő Goffine úrnak apostoli, és evangyéliomi tudományra oktató könyvének második vagy-is innepi része (Pest, 1823) - 10.109b

bé-húnyt szemmel akarná látni, méltán balgatagnak ítéltetnék mindenektől. Arra való a' Lelbi tanításoknak , predikátzióknak halgatása, ájtatos könyveknek olvasása ’s a’ t. mellyek- hez igen szükséges a’ meg-nyitott szem, azaz a' szorgalmatos figyelem, és szófogadás.

Mi okra nézve mondatik a’ szem test’ világának ?

Azért mondatik a’ szem test’ világának, hogy minden környűlötte való dolgokat megláttat, minden setétséget, és szegeletet által- hat ; titkos értelemben pedig' ez a’ szem az ember erkőltsét hamar ki-hagyja, és el-árúlja: így a’ vásott szem tisztátalant, az éles kévé- lyet, a’ tüzes haragos embert jelent. A’ miért sokszor jobb volna, vagy semmi, vagy bé- húnyt szemmel lenni.

Mit tészen az együgyű szem?

Az együgyű szem Istenhez, ’s felebarátjához vaió igaz lelküséget jelent: Istenhez ugyan, ha mindenkor az Ő tetszését, és d its ős égét nézi; felebarátjához pedig, ha senkinek kárára, hanem inkább hasznára , és segítségére figyelmez:

Mikor válik az embernek világa setétséggé?

Akkor válik az embernek világa setétseggé , mikor az ő lelkének tehetségeivel, értelmivel t. i. gondolatjával , emlékezetével, ’s akaratjával viszsza él, az Isten törvénnyé ellen tusa- kodik,vagy magába az Isten begyeimének világát el-óltja, akartva , szem bé-húnyva rohanván a' vetk- s dolgokra.

Miért kell az ember testének egészen világosnak , és semmi setétség nélkül valónak lenni?

Azért kell az ember testének (kinn értsed az erköltsöt) egeszen világosnak, és semmi setétség nélkül valónak lenni, hogy ne tsak a' gorombább nagy vétkektől, de az aprólékosakOlit at ás oknak II, Részé» 3()()