Goffine, Leonhard (O.Praem.): Fő tisztelendő Goffine úrnak apostoli, és evangyéliomi tudományra oktató könyvének második vagy-is innepi része (Pest, 1823) - 10.109b
üldözésben, kinek a1 maga Jegyese , és kedves INevendékje életének meg tartásáért bujdosóvá kelle lenni az Egyptomi tartományban. Jósef töltötte.meg 'Remetékkel az Egyptomi pusztaságnak vadonságát. Jósef hozta*bé a’ lelki setétségben , és a’ halálnak árnyékában üllő népeknek nem tsak az hitnek világosságát de az életnek kenyerét-is Tegyünk szót a’Máriával azzal t. i. a’ Királyi tiszta Szűzzel, kinek mássát nem látta a'Juda nemzetsége el*jegyeztetéséről ennek az Igaznak : Tsádálatos a’ mit ír erről a’ szokatlan történetről Sz. Hieronymus (de ortu Virginis) Szokás volt úgymond a' Sz. Atya, a’ Zsidóknál, hogy a’ melly Szűz Leányok a' Sz. helyen (a’ Jerusálemi Templomnak egyik szegeletében) á' házasságra menendő korig együtt neveltettenek , mikor osztán férjhez menendő korra jutottanak volna, akkor őket a' Papi Fejedelem meg intette, hogy haza mennyének, és férjhez készüljenek. Mi történők? mások tsak hamar haza takaródénak, egy maga Mária a’ Joákim, és Anna leánya erre azt felelte ; hogy Ő férjet ismérni nem akarna azért: hogy örök Szüzességét Istennek szentelte. Újság lön ez a' Zsidóknál, és mind addiglan tsuda dolognak tartatik vala. Mi tévők voltának tehát az illyen szokatlan dologban a' Sent Szűznek kegyes Szülei? Hogy szerelmes egyetlen egy Leányok semmi Férj néb kül ne maradna (Mert ezt nagy szégyennek tartotta az egész Nemzetség, mellybői a’ Szűz származott vala) Istenhez folyamodénak és buzgó könyörgéssel tőle tanátsot kérőnek. És ime mindenek hallatára szózat adaték a’ felelő helyről, hogy a' Dávid nemzetségéből minden notelen férjfiak (kik közzül vala S;z. Jósef- is) egy egyveszsző szálat vennének kezeikben, és azt az oltárra tennék , és a’ kinek veszszeje 100 Apostoli és Euangyel.
