Goffine, Leonhard (O.Praem.): Fő tisztelendő Goffine úrnak apostoli, és evangyéliomi tudományra oktató könyvének első része (Pest, 1822) - 10.109a

172

Böjt

A.’ néma ördögön betű szerént érti az Evan- geliotn magát a'pokolbeli Sátánt, ki af megszállott embereket több más kegyetlenségein kívül testekben is úgy kínozza, és nyomorgattya, hogy sokszor meg is vakíttya, meg is némit- tj/a, meg is siketéti: lelkekben pedig ezekből kiforgattya. Titkos értelembe pedig érti itten az Evangyeliom ama' kárbozatos szótalansagot, avagy némaságot. Mikor a' haragra gerjedett ember mérgébe szükséges dolgaiba sem akar szóllani, akár igaz, akár pedig tsak véltt ellenségével. Másodszor érti itten az Evangyeliom a’ lelki némaságon ama’ leiek vesztő szemérme- tességet, mellyel a’ pokolbeli ellenség tsupán elvészi akor az emberektől, mikor őket valami szemérmes bűnre ingerli , hogy szabadabban vétkezzenek: akor pedig nagy készen, és örömmel] viszaza adja , mikor a’ bűnökből a szent gyónás által fel-akarnak szabadulni, hogy szemérmek miatt el titkollyák bűnök rútságát a' gyóntató Lelki-atyák előtt. Magával történt példáját hozza-elő Sz. Cyrillus ennek az ördögi tsalárdságnak , és azt mondja: hogy midőn ő egy némellykor a’ gyóntató székbe üllene, látá a’ gyónók között a’ Sátánt is, és midőn kérdené tőle, mit keresne azon a’ Törvény-széken, a’ mellynek se jó, se roszsz szententziájával nem élhetne ? úgy vagyon , monda a’ gonosz lélek; de még is egy erőszakos tolvajságomról vallást akarok én most tenni, és a’ mit ezektől a bűnösöktől törvénytelenül el vettem, ma viszsza akarnám **zt adni tudni illik el-ioptam én tőlök, mikor a’ bűnre bírtam , a’ szemérme- tességet, hogy szabadabban vétkezzenek , most azt viszsza akarnám adni , hogy szemérmetes- ségból el titkolnák bűnök rútságát a’ gyónásban (S. Cyril, in Scala Cone, de Confes.)-