Csajághy Sándor: Az' anyaszentegyház ellensége megczáfolva a' történetekből és legjelesebb protestansok nézeteikből (Pest, 1840) - 10.090
NEGYEDIK REGGEL
46 melly az embernek „mind en érzékeit használja, hogy szívéhez m i n d e n úton bejárhasson“ holott a’ protestánsoknak csak füleik látszanak megkeresztelve lenni, többi érzékeik pogányságban hagyatván. A’Protestantismus tehát a’ prosában elveszte! te magát, híveit a’ holt betű által lealacsonyította, és a’ nyelvek kiilön- felesége által szétszóratva, megfosztotta magát azon költőiség- től, mellyben egyedül képes az emberiség emelkedését, lelkesülését, ’s egyesüléséi feltalálni. Azért buzgókodik Helferich úr elfogultságában annyira a’ catholicus képek ellen, és elhiteti magával, hogy azon szóhangozat, melly gyakran olly húzódozva ’s lomhán veri füleinket, és azonnal elhangzik, maradandóbb benyomást tesz szívünkre, mint ama festett képek» mellyekbe a’ lelkesült művész maradandó életet ihlett, és egy pillanattal szemünkön át szívünk m é 1 y é i g behat, A’ salakhoz tapadásra kárhoztatott rationalismusnak szűk ’s fagyos körében szédelegve még mindig, most a’ kereszt, Kristus és Szentek képei ellen csufolódik; az Anyaszentegyház- nak megszentelt tárgyait, ’s ezeknek hiten épülő titkos erejét neveti; a’ csodák lehetőségét kaczagja, nem gondolván meg, hogy minekutánna az érzéki világban annyi titok rejtezik még előttünk, sokkal többnek kell a’ szellemiben létezni, mellyel mi csak sejdíthetünk, ’s mellyhez csak *hit által közeledhetünk: miokra nézve a’ protestánsok között is épen azok rázhatják le legkevesebbé á’ csodákba való hitet, kik ' azokat mint reügiói ábrányokat, és szellemi köteleket leg gyakrabban választják gunytárgyúl. Mint minden zavart fők Helferich úr is e’ tárgyról hirtelen átszökik a’ fülbe való gyónásra (1.130—135) rója a’ protestánsokat , kik mellette nyilatkoznak, azt tartván : „hogy a’ gyóntató szék Isten igéje nékül képtelenség, az Isten igéje pedig a’ gyóntató széket elmellőzi“ — azt akarja, hogy minden közönség maga gyakoroljon egyházi fenyítéket, és hogy ne legyen tekintet a’ rósz világnak ellenvetéseire: „ha életnek minden viszontagsági, örömei ’s aggodalmai, élvezetei ’s szenvedései; öröm, bánat’s hála könnyei, Kristus által a’ Mindenekatyjá* nak benyujtatnak. a’ F.