Csajághy Sándor: Az' anyaszentegyház ellensége megczáfolva a' történetekből és legjelesebb protestansok nézeteikből (Pest, 1840) - 10.090
NEGYEDIK REGGEL
44 ’s a’ t. egyházakban fentartatott, ’s csak a’ mult és jelenkornak eretnekei által vettetett ’s csűfoltatott meg. — Ezen hit, mellyet hajdan ’s jelenleg annyi fejedelmek ’s nemzetek vallottak , és vallanak; ezen hit az, mi a’ catholicu- sokat az istenházak’olly építésére’s fölékitésére bírja, melly által azok az emberek’ közönséges lakházaiktol megkiilömböztes- sék magokat; melly gondosságunkat tekintve már 2-ik Fridrik is azt mondotta hogy ,,a’ catholicusok az Örök minden hatóval úgy bánnak mint Istennel; a’ Lutheránusok, mint királyai; a’ Reformátusok mint magokhoz hasonlóval“ — JJa azonban még is megtörténnék vagy a’ kormány részéröü korlátozás, vagy szegénység következtében, hogy valahol csűrben vagy szobában emeltetnék catholicus oltár, a’ Fővalóság eránt még is mindig fog annyi tisztelettel lenni a’ catholicus, hogy illyen helyt föltett kalappal meg nem lépend, holott sok protestáns templomokban az egész községben senki sem süvegei, ’s azért minden belépő catholicust mindenki azonnal megismer és bámul. A’ catholicus tehát csak az, ki mennyire tőle telik, az Istenségnek igazi istenházakat épit, ’s ez által jámbor egyházi érzelmét bebizonyítja. Ha tehát a’ protestánsok a’ reformatio idejében annyi sok templomot erőhatalommal el nem foglalnak, bizonyára 3ok községeik még mainapig is templom nélkül szűkölködnének, a’ minthogy igen sajnos is hogy olly sok fényes templomok kezeikbe kerültek, mellyek most külsejükre részint oinladozvák, belsőjökben pedig puszta falaik, és betakart padjaik által Palmyrának Beduincsoport látogatta romjaihoz hasonlítanak* ö) *) A’ Protestánsok templomaikat többnyire bezárva tartják , mintha hideg Istenüknek nem volna mindennap ideje kihalgatni szolgáit, hogy könyörüljön Ínségükön. Es ha belépsz is, ott nem köszöntenek Szentek képei feléd , nénién oktatók, hogy csak önmegtagadás és szenvedések vezetnek a’ mennyei boldogság birodalmába; nem fogadják Angyalok imádságodat szárnyaik]a, azt Istenednek kellemetes illat gyanánt be- mutatandók; ott nem találsz látható Istent, ki meghalgasson , ki könyörüljön, ki önistenségével táplálva magával már itt alatt egyesítsen, és pedig idő váló g;a tás nélkül. a’ F.
