Csajághy Sándor: Az' anyaszentegyház ellensége megczáfolva a' történetekből és legjelesebb protestansok nézeteikből (Pest, 1840) - 10.090

MÁSODIK REGGEL

23

kárhöztatásárol fecseg; (VIII. Bonifác/.,,Unam sanctam Bullája“) csúfot űz az Anyaszentegyház’ hibázhatlanságábol ’s papjai föl kenetéséből, és különös előszeretettel pártol minden eretnekek ’s elpártoltakat; a’ görög egyházat régibbnek tartja a’ latin Anyaszentegyháznál, ámbátor Péter, az Anyaszentegyháznak maga Krisztus által rendelt feje, Romában élt, tanított ’s vérhalált szenvedett; újra feléleszti a’ reformatio ideiből a’ régi, régtől feledékenységbe ment, villongások’ kovászát, és az A nyaszentegy ház’ alkata ’s belső valóságában történt következetlenségekről, ellenmondásokról, kétértelműségekről, változtatásokról beszél; ámbár ha az első századoki keresztények, ha sz. Ignác/, Kelemen, Irenaeus ’s a’ t. feltámadnának, a’ 19-ik században csak a’ catholicusokban ismernének Krisztusban testvéreikre; Helferich úr társaiban pedig bizonyosan a’ ko- rukbeli eretnekekre ’s felekezőkre találnának: mert a’ tévelgés és hazugság’ lelke , bármi különféle emberi névezetek alatt is, magához élethűn hasonló marad minden századokban.

Ha azonban Helferich úr azon nap után sovárog, mellybcn az emberek juhok gyanánt egy akolba egy pásztor alatt fognak egyesülni; ebbeli óhajtásában annál örömestebb osztozunk , minthogy mi már illy akolban, és illy pásztor alatt vagyunk , és minden eltéveledett juhnak vissza — minden idegennek pedig ezen akolba be— térését, egész keresztény szeretettel óhajtjuk. De ha minden egyesülés egyedül Istentől van , ’s ha Krislus is nem másért jelent meg e’ világon, mint hogy az Istennek elszórt gyermekeit saját csalhatatlan Anyaszent- egyházába egyesítse; bizonnyára minden szakadás', nem mint Helferich úr véli (I. 58.) az Isten, hanem ördögnek műve. Mert valamint már a’mathesis két pont között csak egy egyenes, de sok számos görbe vonalt mutat: úgy a’ szóhagyomány által hozzánk eljutott isteni kinyilatkoztatás is, Kristus Anyaszentegyházára igazit mint legegyenesbb, legrövidebb, egyedül biztos útra, mellyen az ember üdvességéhez ’s Istenhez eljuthasson.

Hogyha tehát Helferich azon feladást , mellyet Urunk, és Mesterünk Anyaszentegyházának kezdetétől a’ világ’ végéig ki-