Csajághy Sándor: Az' anyaszentegyház ellensége megczáfolva a' történetekből és legjelesebb protestansok nézeteikből (Pest, 1840) - 10.090

TOLDALÉK

218

úgy nevezett töredelem - és imádság - napot is bécsempesztet- ték a’ catholicusok ünnepei közzé, midőn a’ gróf Spiegel érsek által készített ’s a’ Pápától megerősítendő ünneplajstromba, melly csak Berlinen át mehetett Róma felé — a’ fennevezett ünnep csalárdul be soroztát ék: minek következtében a’ cselt nem sejtő Pápa ezen ünnepet is, mint az érsek által nxeg- erősíttetni kívántat, 1828. December 2-kán csakugyan mégis erősité, melly igy mainapiglan mégis tartatik! —

Beszéltek a’ poroszkormánynak azon szándékáról is, hogy minden catholicus községben egy protestáns tisztet és személyviselőt , kinek családja is legyen, becsúsztasson, ki a’ protestáns alattvalók jogaikba ügy elésnek színe alatt, az egész községet ész- revehetlenül protestantizálja’, a’ tisztán catholicus templomokat közösekké változtassa , és minden tanitói, birói, ’s helytartói hivataloknak protestáns vagy protestantizáló catholicusok kezeikre bizása által, lassanként hanyagságot,indifferentismust, és az Anyaszentegyház parancsolatinak megvetését napi rendre hozza. Ez mondatik oka lenni, hogy a’ polgári szinte mint katonai szolgálatban levő catholicusoknak előléphetésének annyi akadálya találtatik ;ésha illyes szemrehányások megczáfolására a’ kormány oda is mutat Gneisenau generálra, csak azt kell meggondolni, hogy azon időben, mellyben egy Gneisenau, ezen catholicus ’s austriai születésű, azon magas katonai polczra emeltetett, 'főre Részre) volt szükség, minthogy Blücher karja elégtelen volt, és hogy azon szorongásban ollyan fejet minő Gneise- neané,a’ zsidók vagy pogányok közül is megválasztandott, ha catholicusok között nem találja vala >) I)

I) Csodálatos idő, mellyben az emberek a’ múltat elfelejtik, a’ jelenvalót félreismerik , a’ jöv endot önábrányuk szerint jósolják! Tehát senki sem emlékezik már poroszországban azon napokra, mellyekben a’ Fried- landi csata után a’ világ ostromló Napóleon a’ szép Silesiát a’ fekete sastol elvenni,és másnak adni akarta? Akkor a’számosabb catholicus lakta tartomány ,,jó, szép, kedves, Silesiának nevezteték, és a’ szép Louise királyné nem egy könnj et ejtett félhető vesztessége fölött, miglen Napoleon szerencséjével kibékülve nyájasabb lón, és fájdalmát lecsillapitándó, neki egy rozsában ajándékot tön vele. De épen ezen időben mondá Hulin generál, ezen becsületes ember, Berlinnek ak-