Csajághy Sándor: Az' anyaszentegyház ellensége megczáfolva a' történetekből és legjelesebb protestansok nézeteikből (Pest, 1840) - 10.090
TOLDALÉK
154 Természetesen a’ zsarnok tette zsebébe a’ ragadmányf. Egy Item köveíközlég szól; 55Item: ugyanazon nap őkirályi felségének ugyanazon templomszerekből átadattak: négy arany kehel ugyanannyi hozzá tartozó tányérkával, és egy arany kanállal, összesen 106. lat arany. Átvétetett. Henrik. Rex.“ A’ kolostoroktól elrablóit jószágok mennyisége tömérdek lehetett. A’ reformáló urak szinte úgy fosztogatták a’ székes templomokat, mint a’ Conventeket, és azoknak templomaikat. Épen nem csoda tehát, hogy ők jámbor ’s becsületes előhaladásuknak még zsengéjében sebes lépésekkel Canterbury tele tartottak, melly is minden más helyeknél mélyebben merült a’ nyilványos bűnbe; mert gazdag oltárai, sírjai, arany ’s ezüst szobrai, nyilvánlag bűnös gyémántjai, és más drága kövei valónak. Ezen egész város, Angliában a’ kereszténységnek bölcsője, martalékká lön, mellybe a’ reformáló csoport zajongó Örömmel sietett, mint a’ varjak és sasok az elesett marhára. De Canterburyban ezen reformáló ragadozó madarakat két tárgy vonzotta különösen magához; nevezetesen sz. Ágoston kolostora, és Beket Tamás sírja. Bezzeg itt volt ám még nagy préda! Beket sírja fából a’ legmesterségesebben volt készítve, drága érczel gazdagon kirakva , ’s mindennemű drága kövekkel sűrűén ékesítve. Az nrannyal ezüsttel és drágakövekkel két láda tellett meg, mel- lyek’ mindegyikéhez hat vagy nyolez ember kivántaték, hogy a’ templom ajtóig vigyék. Midőn a’ kolostorok és templomok így megraboltattak, ’s kipusztítattak, Ágoston! — Beket Tamás! — sőt nagy Alfrédnek sírja is egészen elpusztultak ; sok apátság, és templom lerontatott, és anyagszereiből, mint Canterburyban történt, vad állatok számára menageria, és a’ zsarnoknak, egy palota építettett. így tört VIII, Henrik a’ reformatiónak utat, bárha másrészt aztigy ismételzárta. Mert Vili. Henriknek, büszkesége nem engedte, hogy ő,— ki Luther ellen könyvet irt, és azért ,,a’ hit védelmezőjének“ czimével tiszteltetett meg a’Pápától, — azon férjliűnak tanítványa legyen, ki őt’ ’s pedig írásban disznónak, szamárnak, bolondnak, hazugnak nevezte. Azért kényteleníttetve látta magát saját