Csajághy Sándor: Az' anyaszentegyház ellensége megczáfolva a' történetekből és legjelesebb protestansok nézeteikből (Pest, 1840) - 10.090
TOLDALÉK
10Í) valóságos szentségképen védeni, mert benne a’ szentségnek «•gy lényeges bélyegesem hiányzik. Hogy ezen religiói eljárással az isteni kegyelemnek Ígérete, ’s megadása össze van kapcsolva, nem szenved kétséget. Angusti 1 ) A’ Gyónás ’s fel- oldozás, nem átalányos islenszolgálati, hanem sajátlag szentségbeli foglalatosság. Horst1 2) „A’ kiknek bűneiket megbocsátjátok, megbocsáttatnak nekik“ (Jánosnál 20 r. 23 v.) Ezen isteni meghagyást, a’ mint világosan fekszik szemeink előtt e’ szavakban, nem szabad megcsonkítanunk. Három dolgot, ’s h á r o m személyt foglal pedig nyilvánlag magában l*-ör a’ bűnös személyét e’ szavakban, „m e g b o c sá 11 a t n a k vétkeik“ 2-or az Isten’ személyét e’ szavakban: „meglesznek bocsátva“ 3-ora’pap’ személyét-e szavakban : ^megbocsátjátok“ Hol hárman neveztetnek ott hárman kívántainak: kettejök nem elég. — A’ papokat kizárni annyi volna, mint a’ kulcsokat kezeikből kiragadni, kik azokat Krisztus kezeiből vették-át; annyit tenne, mintáz ,.a’ kiknek megbocsátjátok“ szavakat eltörülni, ’s megsemmiteni, mintha hasztalan állanának a’ parancsolatban ; annyit tenne mint ezen iin- népelyes küldetést, ’s hatalomadást, hiú ’s hasztalan ceremóniává alacsonyitni. Andrews3) Senki sem tudja, úgy mennyit tehet aJ titkos gyónás, mint kinek az ördöggel gyakran kell viaskodnia. Engem az ördög meggyőzött ’s megfojtott volna, ha e z e n gyónás meg nem tart vala. Luther4) Azt leginkább fájlalom, hogy a’ magángyónásnak, — mellyen, a’ Lutheránusok oily hamar kiadtak, — pótolatlan, ’s kipótol hatlan hasznai ’s áldásai, még mindig olly ritkán ohajtattnak vissza. Nitzsch 5) Az átalános gyónás épen semmi gyónás. Steffens c) Azért meg is mutatta már a’ tapasztalás, hogy a’magángyónással a^ evangelica egyháznak kezeiből az erkölcsi 1) Augusti System der Christ. Dogra, 1809. 2) Horst I. c. 3) Andrews Hofprediger, Predigt über Joh. 20, 23. 4) Luther Predigt v. d. heimlichen Beicht. Th. 20. S. 58., 5) Nitzsch Professor, in den theol. St. u- Kr. 1832. S. 451. (i) Steffens die gegenwärtige Zeit. Th. 1.
