Ismeretlen szerző: Szent társaság élete vagy is Mária Magdolnának meg-térése (Esztergom, 1826) - 10.083

volna meg fzomjúságát, meg-tselekedtétek volna ; kimondhatatlan volt tehát ezen fzent Társaságnak fájdalma eJ fzomoru történet miatt. Könnyen el-hihettyük , hogy Mária Magdolna sokfzor által-ölelvén aJ kerefztfát nagy buzgósággal, és ajtatossággal, nagy fájdalommal tekintette Urunknak fzent- séges lábait, mellyeknél annyi irgalmasságot, és bűneinek botsánattyát nyerte. Egy fzóval aJ halált sokkal könnyebben , és Örömestebben el-fzenvedte volna eJ fzent Társaság, hogy sem annyi ifzonyúságait és fájdalmit édes Uroknak és Mestereknek aJ kerefztfán fzemlélni , mellyek majd tsak nem egéfz nap tartottak. Minekutánna az istentelen Zsidók az édes Üdvözítőnket eleget kínozták volna , és Kristus Urunk nagy fájdalmak és kínok köztt fzent Lelkét ki-botsátotta volna, gondoláé* fzent Társaság, hogy tovább már nem fogják bántani Ötét, de ime! egy Longinus nevezetű katona dárdáját kezébe vévén , azt fzent oldalába véré , a* mellybol azonnal vér és víz folyott ki. Ezt meg-látván a* Boldog- ságos Szűz Mária ujjabb fájdalom járá kerefztül fzívét annyira , hogy azonnal el-ájúla és le-esék; Martha és Mária Magdolna biztatók Ötét, noha tulajdon ízívek is igen megkeseredett vala , látván Uroknak az édes Mestereknek sok kínnyait, és keserves halálát.

m ( 77 ) mi