Ismeretlen szerző: Szent társaság élete vagy is Mária Magdolnának meg-térése (Esztergom, 1826) - 10.083

lék , és fzent János éfzre yenné, hogy még Kaifáshoz is el- vifzik, azonnal ki-méne a'9 Városból Bethania felé , (mint sokan magokban elmélkedvén írják) a* Boldogságos Szűz* nek , Marthának , és Mária Magdolnának ezeket meg-jelen« teni. Minekutánna Martba* háza eleibe juta , és ott zörgetni kezde, azonnal meg-esmérék ötét, és bé-botsáták; mivel úgy is azon éjtfzakán keveset aluvának, sőt mindég vigyázának. Meg-tudták tehát, mikép* fogatott meg az édes Urok és Mesterek, és mikép kötöztetett volna meg. Mivel pedig a* Boldogságos Szűz Mária mindenkor külön lakásban fzokott lenni a* gyakoroltt ajtatos imádságának folytatásáért, Martha és Mária Magdolna azonnal hozzá ménének illendő móddal meg-jelentvén néki a* fzomorú hírt. A* Boldogságos Szűz ezt meg-©rtv<£n, annak érzékeny fzíve azonnal nagy fájdalommal, és sok keserűséggel be-töltetett, «ezzel tehát késedelem nélkül közönséges fzeretetböl öfztönöz- tetvén Martha, Mária Magdolna, és fzent János a* Város felé ménének ; hogy tapafztalnák , minémü ki-menetele léfzen e* izomorú esetnek. El-érkezvén a* Városba sokan az Őrá Hők közül, a* kik az útfzán elöl-találkoztak, a* mint ízent Bernardinus elmélkedvén írja, meg-fzóllították a* fzent Társaságot, kérdezvén Őket: mit kerestek ? mit akartok illy későn az útízákon ? A* Boldogságos Szűz Mária, a* ki közüllök leg-keseredettebb fzívvel vaia, felele nékik mondván: Oh édes Vigyázók! kérlek ne botránkozzatok mi bennünk ; mert a* mi lelkünket kerefztül járja a* fájdalom , és a* mi fzíviink tele vagyon keserűséggel. Vala nékem egyet• m (70) ni