Ismeretlen szerző: Szent társaság élete vagy is Mária Magdolnának meg-térése (Esztergom, 1826) - 10.083

detlen lévén, tőle az örökségének réfzét kivánta, azért az atya ki is adván réfzét, azzal el-rnent más orfzágban éjjel nappal tsak dosöle , minden jóízágát kevésre betsülvén , ké- méletlenül pazérlotta gonofz és fzemtelexi fzeméiyekre. Mi- nekutánna mindenét már ei-tékozolván , oliy fzegénységre jutott volna , hogy semmije sem maradna, és már nem is tudná mivel enyhítené éhségét, malátát evék , a3 mit a3 difznéknak vetni ízoktak, mellyeknek páfztora vala. lüy nyomorúságban efzében juta az attyánaki háza, viílza téré, és az attyá- nak lábaihoz borulván, mondá: Atyám! botsáss meg nékem, mert vétkeztem ellened, azért nem vagyok méltó, hogy hadnak hivathassam; de még is kérlek ízerelmes Atyám! bo- tsássad meg mind ezeket, és végy fel engem tsak a3 legalább való fzolgáid közé. Mit tselekvék az Atya? meg-ölelé fiát, és monda: hozzatok néki ruhát, ad^yatok arany gjvírdt az újjára, sarut aklábára, és vigadgyunk , mert az én fiam, a3 ki meg-holt vala, ismét meg-elevenedett. E3 példa befzéd- del akarván jelenteni Kristus Urunk, hogy az el-vefzett fiú a3 bíinös lélek légyen, a3 ki Mennyei Attyához igaz peni- tentzia-tartás által ismét viífza térni iparkodik, mint ha azt akarná mondani: Oh te bűnös lélek! a3 ki az Istentől elvett sok jókért hálaadatlan vagy, és az ördögnek rabja voltál , tsak térj meg, én tégedet tüstént a3 mennyei paradi- tsomnak örökössévé téfzlek. A3 mint Urunk ezeket a3 sok fzép példa-befzédeket elő-hozná , nem túrheté tovább Mária Magdolna a3 fzívének azon nagy fájdalmát, mellyet sok vétkei miatt érzett; annakokáért keservessen kezde sírni.