Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 2. kötet (Pest, 1846) - 10.060b

52 eredendő bűntől megszabadhattam, s nem haltam meg szerencsétlenül, mint sok egyebek az újjászületésnek szentsége nélkül. Hála, örök hála érette neked kegyes­ségnek Istene! Soha sem fogok e nekem ajándékozott fontos malasztról megfeledkezni, soha sem fogom magamat erre kereszténytelen gonosz élettel érdemetlenítni. Tartsd meg bennem e jótélnek állandó emlékét, s tedd meg, hogy a keresztségben kapott ártatlanságot mindig gon­dosan megőrizzem, s ez által neked Istenem! mint igaz s hü gyermeked kedvedben lehessek. II. Hovat. I. T a rialom. határtalan hatalmánál fogva elküldé tanitványit minden inemzetek tanítására s megkeresztelésére. Jézus Jmegparanesolá tanitványinak, intenék az ujonnan- ikeresztelteket parancsolatinak megtartására, ^segítségét igéré tanitványinak egész a világ végezetéig. II. Hittanitmány. A keresztség kötelességünkké teszi az Isten pa­raucsolatinak megtartását. III. Erkölc stanitmány. Emlékezzünk meg gyakrabban a keresztség­ben tett Ígéreteinkről, újítsuk meg azokat min­denkor, kivált pedig ünnepnapokon. Átmenet a hittanitmányra. Nem parancsolta-e Jézus laniványinak, szétküldvén őket az egész világba, hogy az ujonnankeresztelteket tanitmányai s parancsainak megtartására intsék? — Nem vala-e tehát kötelességök az ujonnankeresztelteknek az Isten parancsát megtartani? S mi által lön ez kö­telességükké ? Nemde a sz. keresztségnek fölvétele ál­tal? Nem kötelez-e tehát egyszersmind minden keresz­tényt a keresztség Isten parancsolatinak megtartására? Átmenet az erkölcstanitmányra. Nem tétetett—e nekünk is kötelességünkké megtar­tani az Istennek parancsolatig midőn a keresztséget föl­

Next

/
Thumbnails
Contents