Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 2. kötet (Pest, 1846) - 10.060b
42 nem szorul-e egyik a másiknak tanácsára, segítségére, és közremunkálásárá? — Már ha az, kinek segélyére szorul, nem bánik vele őszintén, miként bízhatik meg benne? Váljon fog-e rajta azon szolgálat segíteni, mely- lyel amaz csak színből, s inkább mint csalás, sem mint haszonnak eszközét gáládul nyújt? Nem tartozik-e tehát legtermészetesebben a társas életnek kötelességeihez, hogy egyik a másik iránt őszinteséggel viseltessék? 2) Nem-e az Isten parancsolatja, hogy embertársunkat szeressük, s neki azt műveljük, mit ön magunknak óhajtunk ? De váljon abban áll—e a felebaráti szeretet, hogy embertársunkat álnokság, s tettetés által megcsaljuk? Vagy talán tiszteletlenséggel kíván valamelyikünk illetetni mástól, avagy megcsalatni? Tehát nem ütközik—e minden csalás valamint a felebaráti szeretet, úgy a természet törvényébe is? 3) Haszon. Ki nem szereti viszont azt, kitől előbb kedveltetik? Ki nem törekszik hálás lenni az iránt, ki igaz barátjának mutatkozik? Nem szerettctik-e az őszinte viszont minden embertől? Nem nyeri-e szükségeiben viszont ama segedelmet, mellyet ő másokkal tettetés, és csalárdság nélkül éreztetett ? Az Isten és emberek egyaránt megáldják az igazlelkii s őszinte férfiút. Mindenki előtt ajánlatossá lesz jó és nyílt szive végeit. Bízik az ember, és szívesen megnyugszik benne; hisz szavainak minden erős állítás nélkül, mert jelleme kezeskedik annak igazságáért, a mit beszél. Szóval az őszinteség oliy erény, melly által az ember mindenkinek kedvét találja* 4) Kár az ellenkező-bő 1.A hamis ember ellenben az Isten, s minden emberektől gyülöltetik. Az Istentől azért, mivel az őszinte felebaráti szereletröl szóló parancsolatját áthágja; az emberektől pedig, mivel rósz szivü, s társalgásával másoknak ártalmára van. Aki csak ismeri, bizodaímatlan iránta. Fél az ember öl valamivel megbízni, mert méltán aggódhatik, hogy ez kárára lesz. Senki sem hisz szavának, és habár még olly