Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 2. kötet (Pest, 1846) - 10.060b
379 fáradalmát dúsan jutalmazva találta, hacsak alkalmat lelt a hitetlenek közt az igaz Istent s annak szent hitét terjeszthetni. Gyakran egész éjeken át dolgozott, hogy a következő napra szükséges táplálatot megszerezze, nehogy apostoli tisztjében rövidséget szenvedjen, és embertársainak terhére legyen. E gondleljes élet mellett is igen szigorú volt ön teste fékezésében • iparkodott ön magán s a testnek vágyain uralkodni, nehogy, mint mon- dá, másoknak hirdetvén, ö maga elvettessék. De az Isten , ki a legcsekélyebb nemes tényre is gyönyörrel tekint, sz. apostolának munkáit áldásával koszorúzta, és sok nagy csodákkal erősíté meg azokat. Miután pedig tanítói tisztjének gyakorlata közben többször rablánczok- ra füzeteit, és nemegy életveszélyt állott ki, végre Rómában sz. Péter társaságában Nero császár által elfogatott, s mint Jézus Krisztusnak fáradhatlan hirdetője s vallástevöje lenyakaztatott. Jámbor és buzgó keresztények e két nagy apostolnak ünnepét nem üllhetik meg nagyobb áhítattal és haszonnal, mint ha iparkodnak azok erényét és jó cse- lekedeit követni. Sz. Péternek Üdvözítője iránti szere- lele, mellynél fogva mindeneket oda hagyva öt követé, serkentsen bennünket inkább megvetni minden földi javakat, mint renyheség vagy szántszándékos engedetlenség által az isteni szózatnak ellene szegülni. Sz. Pálnak buzgalma pedig, mellyel Jézus hitét olly fáradhatlanúl lerjeszté, hogy az embereket az üdvösség útjára vezesse, semmi alkalmat el ne mulaszlasson velünk embertársainknak üdvös tanításokat és intéseket adni, ha látjuk, hogy ez által őket vagy valamelly rósz cselekedettől visszatarthatjuk, vagy az erényre vezethetjük és megjavíthatjuk. Evangeliom sz. Máté 16, 13—19. Az időben jőve Jézus Fülöp Caesareának részeire, és kérdé ta- nitványit mondván: Kinek mondják lenni az emberek az emberfiát fl) ?
