Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 2. kötet (Pest, 1846) - 10.060b

309

Mélyen, igen mélyen véssük be sziveinkbe ezen mondatot: Kegyfosztott an hagyja el az Isten azokat, kik előbb öt elhagyák.

S. Rovat.

I. Tart aló mYszemökre hányja a zsidó Írástudóknak s farizeusoknak

^megátalkodottságukat, s elfogultságukat,

Jézus ^megjövendöli a megátalkodottaknak az érdemlett isteni \büntetést, s eltávozásával fenyegeti őket.

II. H i 11 a n i t m á n y. Eltávozik az Isten kegyeivel a megátalkodottaktól.

III. Erkölcstanitmány. Soha se vesztegeljünk hibáinkban megátalkodottam

Átmenet a hittanitmányra.

Miért fenyegette Jézus a megátalkodott zsidókat eltávozásával? Nemde, mivel tanitmányait és intéseit megvetették ? Nem volt-e tehát ezen eltávozás megátalko- dottságnknak méltó büntetése? S nem érdemli-e meg minden megátalkodott most is e büntetést? Nem távozik- e tehát méltán tölök az Isten, megvonván kegyeit?

Átmenet az erkölcstanitmányra.

Nem lennénk-e legszerencsétlenebbek, ha megvonná tőlünk az Isten kegyeit? De nem félhet-e minden megátalkodott e szerencsétlenségtől? — Vesztegeljünk- e tehát valaha javulatlanul hibáinkban?

Az erkölcstanitmánynak bővítése.

Lásd Advent negyedik vasárnapján a harmadik rovatot, valamint a Yizkereszt után ötödik vasárnapi első rovatot.