Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 2. kötet (Pest, 1846) - 10.060b
30 gyermek, ki szülőit igazán szereti? Teljesiti azoknak parancsait. Mit cselekesznek viszont e gyermeknek szülői? Ok is szeretik magzatukat, s szívesen látják körükben , mert nekik örömöt szerez. — Hasonlag megmutatja Jézus is jelen evangeliomban minden hívőről, hogy csak akkor szereti igazán Istenét, ha szavát, vagyis parancsolaté megtartja. Mert valamint a jó fa sohasincs jó gyümölcs nélkül, úgy Isten iránti szeretet se létezik parancsainak tettleges teljesítése nélkül. A hol tehát az isteni parancsok teljesítetnek, ott méltán lehet Isten iránti igaz szeretetre is következést vonni, s a hol igaz isteni szeretet vagyon, ott az bizonyosan az isteni parancsoknak teljesítését gyümölcsözi. Már a mint a szülök szeretik jó gyermekeiket, ugy a mennyei atya is viszont szereti azokat hívői közöl, kik őt őszintén szeretik, s iránta táplált szereletöket tettel bizonyítják. Mint a legjobb s legjótékonyabb atya szívesen egyesül illy emberekkel, s kegyei állal szivükben lakik. E szerencsés egyesülést mindenkinek Ígéri kegyes Üdvözítőnk, ki magát arra az engedelmességnek tettleges nyilvánítása által érdemesítendő Az atyám is- mond ő- szereli az illyen embert, és maiasztunk kai lelkileg hozzája megyünk, és lakóhelyt szerzünk nála, minden jó t megosztván vele. Er k ölcsi emlék ez te tés. Valóban irigylendő állapot, melly állal Isten az emberrel egyesül, s már e földön, ez életben mennyet ajándékoz neki! Mellyik jó gyermek nem kíván az Istentől gyengéden szerettetni, malaszfjával eltöltelni, s jelenlétével szerencséltetni? Mi hiányozhatik ezen állapotban még igaz boldogságából ? Azonban mi által szerezhet magának a gyermek igényt az Istennek szeretetére, .malasztjára s a vele való egyesülésre ? Csak szivének ártatlansága s Istennek tetsző jámbor erkölcs által. Ez legyen tehát minden gyermeknek első és fő kötelessége, ártatlanságát mindenkor megőrizni, és soha ollyast nem cselekedni, mi által jó
