Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 2. kötet (Pest, 1846) - 10.060b

ismerték kegyességét és emberi erőt haladó tehetségét, mellyel bármilly beteget meggyógyíta. A jelen evangeliom is említést tesz kettőről, kik különös bizalommal Jézusnál kerestek segélyt. Az első a zsinagógának fejedelme volt, vagyis zsidó iskolai előjáró, kinek tizenkét éves leánykája halálos betegségbe esett. Minthogy természetes , hogy szülék gyermekeik betegségénél gondosak azok felgyógyulásáról, ezen férfiú is minden kitelhető módon fáradozott, beteg gyermekének a szükséges orvosi segélyt megszerezni. Aggódva sietett tehát az orvosok leg- ügyesbikéhez, kit akkor ismert, Jézushoz t. i., és imá- dá ötét, az az, alázattal leborult előtte, és kéré jöne házába, és tenné kezét a haldokló leányra, hogy a halálos veszélytől megmentse. Hogy pedig az Üdvözítőt annál inkább könyörületre indítsa, azt mondá, hogyalyán- ka már meghalt; mivel az emberek közönségesen nagyítják szerencsétlenségüket; vagy mivel valóban azt gondolta, hogy azóta már meghalt, mert csakugyan a halállal küzdve hagyá el őt. Egyszersmind pedig kéré az Üdvözítőt, tenné a beteg leányra kezét, mivel tapasztalásból tudta, hogy keze föltevése által már sok más beteget is meggyógyított.

Erkölcsi jegyzet. Nem dicséretes-e ama különös bizalom, mellyet e férfiú Jézus kegyességében hely- hezett? Nem volt-e kérése is alázatos és tisztelettel teljes, minthogy az Üdvözítőnek lábaihoz veté magát, és minden kitelhető tisztelettel kéré őt lányáért? Illy alázatos, és bizalmas legyen a mi imádságunk is, midőn tulajdon, vagy barátink betegségében Istenhez emeljük szivünket.

bj Es nem hallgatja-e meg a jó Isten hívőinek alázatos és bizalmas imádságát? Ezt tapasztalá a könyörgő százados, midőn Jézus megindulva kérésén, tüstént fölkelt, s követé öt házába tanitványival együtt.

Erkölcsi jegyzet. Milly kegyes az Isten! ki az ember, kérésére gyakran előbb megindul, mint az emberek szűkölködő felebarátaik jajgatásira és könyörgé