Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 2. kötet (Pest, 1846) - 10.060b
278 támadhatott-e inkább belőle új kötelességük, mellyet eddig félreismertek ? Erkölcsi emlékeztetés. Nekünk is tanulságul szolgálhat tehát Üdvözítőnk beszéde, hogy minden elöljárónknak készen meglegyük azt, mit tőlünk jogszerűen kíván. Isten mint legfőbb Urunk jámborságot követel tőlünk, szolgálatában buzgóságot,és igaz felebaráti szeretetel; a fejedelem törvényeinek teljesítését parancsolja, szüléink és minden egyéb elöljáróink kész engedelmességet kívánnak parancsaik iránt. Legyünk tehát buzgók az isteni szolgálatban, iskolai kötelességeinkben szorgalmatosak, a felsőbb hatalmasságok rendeletéi iránt tisztelettel, szüléink és tanítóink parancsaira mindenha engedelmesek, mi állal az Isten és emberek szeretelél megnyerendjük. I. Rovat. I. Tartalomba farizeusoktól ravaszul kísértetett, váljon szabad le\gyen-e a császa'rnak adót fizetni ? Jézus ynegmutatá az elöhozatott adópénz darabból, hogy mél- /tányos megadni a császárnak a mi a császáré, és az Istennek a mi az Istené. II. Hittanitmány. Az Istennek akaratja, hogy a törvényes elöjáróságnak engedelmeskedjünk. III. Erkölcstanítmány. Elöjáróink parancsolatának mindenha szívesen engedelmeskedjünk. Átmenet a hittanitmányra. Miből mutatá meg Jézus a farizeusoknak ama kötelességet, hogy tartoznak a római császárnak a követelt adót megfizetni? Nemde abból, hogy a zsidó nemzet neki mint törvényes urának alá volt vetve, következőleg parancsait teljesíteni köteles volt? — Nem akarta-e tehát Jézus, hogy törvényes elöjáróinknak engedelmeskedjünk? S nem volt-e Jézus Isten? — Nem-e Isten akaratja tehát, hogy a törvényes elöjáróságnak engedelmeskedjünk?
