Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 2. kötet (Pest, 1846) - 10.060b
260 az eszköz kedves szüleit b elegségökből fölsegithelni? — És váljon mellyik gyermek lesz olly rost, olly érzéketlen és hálátlan, hogy e hathatós szereket használni ne akarná. 2) Haszon. Váljon ki vall az által legnagyobb kárt,ha a szülék betegen feküsznek?Nem-e a gyermek? Gondoskodhatnak-e a szülék gyermekeikről betegségök- ben ügy, mint egészségesek lévén? Dolgozhatnak-e annyit az ö javokért, vagy kezdhetnek-e valamit, mi által nekik élelmet, és táplálatot szerezzenek? Kinek használ tehát inkább mint a gyermeknek, ha a beteg szülék csakhamar megegészségesednek. Legalább ezen elmélkedésnek kellene minden gyermeket arra vezetni, hogy az Istent buzgó imával kérje beteg szüléinek egészségéért. A beteg szüleiről aggódó gyermek eléggé megmutatja, hogy őket valóban és őszintén szereti; s ezért tölök viszont szeretteiik. Iránta, mint hű és jó gyermek iránt, bebizonyitandják hálájokat, ha egészségesek lesznek, új jótéteményekkel halmozván öt, egyéb gyermekeik elé helyezvén, s jó szivét kedvezésökkel, s némi örömökkel jutalmazván. Az Isten pedig, ki jutalmat Ígért a jó gyermeknek, bizonyosan szinte jó atyja lesz illy gyermeknek. Teljesitendi szüleiért benyújtott imáját, jó szive jutalmául meggyógyitandja azokat, meghoszszabbítja életűket, s ez által a gyermek jólétét eszközlendi. 3) Kár az ellenkezőből. Ha pedig a gyermek nem imádkozik beteg szüleiért: se nekik, se Istennek nem tetszend; mert megmutatja, hogy szüleit nem szereti, s hogy nem tartja különös szerencsétlenségnek, ha azoktól megfosztalik. Ez valóban epesztheti a jó szüléket, s elidegenítheti gyermekeiktől. De maga az Isten se hagyandja ezen epesztéstsbántalmathoszúltlanul. Megfosztja gyakran az illy gyermekeket szüleiktől, és büntetésül idegen emberek közé juttatja, a midőn szerencsétlenségük érzetében amazoknak elvesztését keservesen megsirattatja velők.
