Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 2. kötet (Pest, 1846) - 10.060b
245 2. Erkölcsi értelemben. a) Egyes szavak értelme. A király, ki fiának menyegzői készít, a mennyei atya; valamint a királynak fia Jézus Krisztus, a mennyei atyának fia. A m enye gz ö j elenli az Isten fiának emberré leltét, s e világra való jövetelét. A kezdetben reá meghívott v e n d é g e k a zsidók, a későbben hívottak pedig a pogányok. A szolgák, kiket szétküldözött a király vendégeket hívni, részt a próféták, részt az apostolok. A gyilkosok büntetése, és városuk elpusztítása jelenti ama büntetést, mellyet Isten a hálátlan zsidókra küldött. A mennyegzöi ruhával el nem látott ember mind azokat személyesíti, kik bár Krisztus hitét vallják, de a hitnek cselekedetei nélkül szűkölködnek, az az, nem élnek ügy, mint a hit kívánja. Végre a külső sötétség, hová ezen ember vettetett, az örök büntetésnek helye, melly gonosz keresztényeknek van rendelve. /») Az egész példabeszéd értelme ösz- szefüggésben. A mennyei atya isteni fiának erkölcsi értelemben menyegzőt szerzett akkor, mikor öt a világra küldé, hogy üdvességünkért emberi természetet vállaljon. Jézus Krisztus mióta az emberek közt járt, az igaz hitnek tanitmányit adta elő, s egyházat alapított, mellybe a zsidókat már hajdan a próféták által meghi- vatá, most pedig ismét apostoli által hívta. Azonban ezek az isteni szózat után nem indullak, hanem megveték Jézust, és annak tanitmányit; sőt istentelenségökben any- nyira mentek, hogy a prófétákat, és némellyeket az apostolok közöl is megöltek. E bűn miatt az Isten keményen megbüntető őket; szétdúlatá t. i. városukat a római hadsereg által, s őket a földnek minden nemzeti közt elszórá. A hálátlan zsidók helyett a világba szétküldözött apostolok által a pogányok hivattak meg a keresztény egyházba , a kik ugyanis seregenkint az igaz hitre tértek.
