Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 2. kötet (Pest, 1846) - 10.060b

214

által bizonyítatik ? Meri nem kell-e gyakran azoknak, kik lakoma alkalmával elég büszkék voltak magoknak kitünöbb helyet választani, ezt más érdemesebbnek átengedni? S nem vezettetik-e gyakran legnagyobb tisztelettel kitünöbb helyre ama szerény és érdemes férfiú, ki vendégtársai elől visszavonul.

K) Jól mondotta tehát az Üdvözítő: A ki magát föl magasztalja, megaláztatik, és a ki magát megalázza, felmagasztaltatik. Mert a milly bizonyos , hogy a kevélység kinek se tetszik, olly bizonyosan kevés becsületet szerez annak is, ki nagyravá- gyásból mások fölé emelkedik. Az alázatos pedig minden alkalomal tiszteletik s becsültetik, mert magaviseleté mindenkinek tetszik.

Erkölcstanitmány. A gyermekek is óvják tehát magokat minden társaságban a nagyravágyástól, hacsak a reméllett tisztelet helyett minden okos ember előtt nem kívánnak szégyent, s megvetést aratni. Jól meggondolják, hogy nem a hely az embert, hanem viszont az ember teszi a helyet becsessé. A leereszkedő szerény magaviselet a hasonlókat nagyobb figyelem s tiszteletre gerjesztendi irántunk, mint ha másokat büszkeség s nagyravágyás áltál felülmúlni akarnánk.

7. Rovat.

I. Tártalom/a farizeus házában meggyógyította szombaton a vizkórost,

ynegmutatá a véleményökben tévedő farizeusoknak, hogy Jézus \szabad szombaton is jótéteményt gyakorolni,

/megtanította a nagyravágyó farizeusokat, milly szerényen viseljék magokat a vendégségben.

II. Hittanit mány. Az ünnep, és vasárnap jó cselekedetek által szenteltetik meg.

III. Erkölcstanitmány. Ünnepen, s vasárnapon annyi jót műveljünk,

a mennyit csak lehet.

Átmenet a hittanitmányra.

Megszentelte-e Jézus a szombatot irgalmassági cselekedetet gyakorolván az nap? Kétségkül. De nem-e