Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 2. kötet (Pest, 1846) - 10.060b

200

pasztalni fogod hathatós segélyét. Ö, hi a pusztában a hollófiakat táplálja, és kinek akaratja nélkül, mint a szentirat megjegyzi, egy veréb sem esik le a fáról, téged se hagyand jövőben is elveszni. Küld ő, ha a kíméletlen sors elrablá szüléidét, más jóllevöket, kik helyettük szüleid leendnek; igen, ö maga lesz legkegyesebb atyád, és minden órán szerencsében részesítend, csak te iparkodj jó gyermeke lenni, s kegyeiben helyzeti bizalmadat megőrizni.

6) Serkentés. Ki ada ételt, mezt, s tetőt? ki hordozott atyai karjain, míg minden nélkül szűkölködtem? Ki leremté számomra az anyai emlőt? Ki itatott édes gyönyörrel? ki oltalmazott meg minden veszélytől? Mint gyermek bizalommal sietek legjobb atyámnak karjai közé, tudom bizonnyal, hogy el nem hágy éltem végső pillanatáig. 0 az, ki szegénységemben oltalmaz; s csak akaratját iparkodjam híven teljesíteni: meg ád mindent, mi hasznomra lesz.

Lásd ezen kívül a Vizkereszt után negyedik vasárnapnak bővített erkölcstanitmányát az első rovat alatt.

Pünkösd után tizenötödik Vasárnapon.

Evangeliom sz. Lukács 7, 11 — 16.

Az időben : megyen vala Jézus a városba , melly Naimnak hivat- tatik, és mennek vala vele a tanitványi, és sokaságos sereg a). Mikor pedig a város kapujához közelgetne, ime egy halott vitetik vala ki, egyetlen egy fia az anyjának, és ez özvegy vala , és a városnak sok serege vele 6). Kit mikor látott volna az Úr , könyörülvén rajta mon- dá neki: Ne sírj c). És odajárnia, és illeté a koporsót. Azok pedig a kik viszik vala , megállának. És monda : Fiú ! neked mondom , kelj fel d)\ és felőle, a ki meghalt vala , és szólani kezde És adá ötét az ö anyjának e). Elfogá pedig mindnyájokat a félelem , és magasztalják vala az Istent mondván : hogy nagy próféta támadott közöttünk, és hogy az Isten meglátogatta az ö népét f).