Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 2. kötet (Pest, 1846) - 10.060b

198

neki táplálatot, ruházatot, és egyéb szükségeseket, sőt különféle gyönyöröket is szerezzen; hogy fölötte szüntelen őrködik, és dolgozik; hogy semmi fáradságát nem kiméli, miszerint öt boldogítsa: nem fog-e e gyöngéd anya karjai közt szendén, s aggály nélkül nyughatni ? — Illy bizodalmasan támaszkodhatnak szegény szüléiden gyermekek is jó mennyei atyjoknak gondviselésére, minthogy a mai evangeliomban az ö szájából hallják , hogy felölök atyailag gondoskodik, és annál kevésbé hagyandja őket elveszni, mivelhogy az égi madarakat, sőt a legcsekélyebb teremtményt se zárja ki gondviselése alól.

2) Szentirati szöveg. Nincs kívüled más Isten! kiált fel Salamon, kinek gondja vagyon mindenekre. Bölcs. k. 12, 13. És maga az Isten igy szól Jobhoz: Ki adta, hogy eső esnék a földre az emberetlen pusztában, a hol senki a halandók közöl nem lakik? Ki készíti el a holló étkét, midőn a fiai az Istenhez ki altnak? Job. 38, 26. 41. A ki Istenben bízik, mond Sirák fia, meg nem kisebbül. Sirákf. 32, 28.

3) Példa. A mint Mózes mint csecsemő kosárkába helyheztetve a Nil hullámainak kitétetett, bizonnyal leggyámoltalanabb, legnyomorultabb helyzetben volt. Mind a mellett megmutatá az isteni gondviselés, miként őrködik illy szegény elhagyatott gyermekek fölött is, minthogy csodálatos rendeléséből véletlenül megmentést, táplálatot, ruházatot, és nevelést nyert. Móz. 2. k.2, 6 —11. Ezenkívül milly sok más szegény, és elhagyatott árvák elepedtek volna szükségük idején éhség, s inségökben, hacsak Isten őket atyailag pártfogásába nem veszi, felölök nem gondoskodik, és nem rendeli, hogy egészen idegen emberek közt is barátokra, és jóltevőkre akadjanak, kik kenyeret nyújtván nekik, gondjokat viseljék?

4) Emlékmondat. Az Isten valódi, s legjobb atyja az árváknak. A hol a szükség legnagyobb, ott legközelebb áll segélyt nyújtó jobbjával.