Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 2. kötet (Pest, 1846) - 10.060b
196 hervadhatlan koronáját, ama tiszta gyönyört, hogy Istenem kegyeiben élek, és ártatlanságomnak boldogító öntudatát? — Illy haszontalan teremtmény végett, legjobb mennyei atyámat vessem meg, jótéteményeit hálátlansággal viszonozzam, gyűlöletét vonjam magamra, és bűnöm végett tüstént reám nehezülhető iszonyú büntetésre érdemesítsem magamat? — Nem, soha sem fogok bűnt elkövetni, hanem inkább mindent életemmel együtt el kívánok veszíteni, mint Istent ellenemmé tenni, és az örök jutalmat koczkáztatni. Mondjátok akkor a jámbor Dáviddal: Mi 11 y jó nekem az Istenhez ragaszkodnom! 72. Zs. 28. v., vagy az ártatlan Józseffel: Hogy cselekedhetem e gonoszságot, és hogy vétkezhetem az én Istenem ellen: Móz. 1. k. 39. 9. 7) Emlékmondatok. Isten és annak kegyelme többet ér, mint ezer múlandó nyereség. — A vétkes nyereség soha sem sikeres. — A gonoszság csak rövid időre nyújt élvezetet, azután pedig bizonnyal birájára akad. — 8) Fohász az Istenhez. Kegyes Teremtőm! szeretetre méltó Atyám s jóltevöm! ültesd állal sz. félelmedet szivembe, hogy egész életemben mitől se tartsak úgy, mint a te megbántásodtól. Ne engedj múlandó nyereményért, ne bármilly haszonért, ne az egész világért vétekre vetemednem. A te malasztod Istenem! s tulajdon ártatlanságom kedvesebbek előttem, mint a földnek minden kincsei. Add Uram, hogy kegyelmedet többre becsüljem minden emberi kegynél; add, hogy készebb legyek mindent inkább, mint téged legfőbb jót, igaz és egyetlen üdvömet elveszteni! S valóban mit használna az egész világot megnyernem, lekemnek pedig kárát szenvednem? Semmi más kívüled, és az örök jutalmon kivűl, mellyet ígértél, nem boldogíthat engem. Hozzád fogok tehát mindig hű maradni, soha se fogok tőled bűn által eltávozni, hogy e jutalmat el ne veszítsem.
