Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 2. kötet (Pest, 1846) - 10.060b

15

különösen hasznos, és nyereséges? Bizonynyal kedves Híveim! az Isten igéjének figyelmes hallgatása legnagyobb hasznotokra leend. Ti ez által a hitnek leglényegesebb részeiben veendtek oktatást, mellyeknek alapos ismerete nélkül az örök üdvösséget nem remélhetitek. Ti ezzel egyszersmind kötelességtek ismeretére fogtok vezettetni, mellynek teljesítésétől függ egész jövendő boldogságtok. Ti azon tisztelet által, mellyel az Isten igéje iránt viseltettek, malasztot fogtok Istentől nyerni, mellynélfogva lelkelek az egyházi szónoknak tanító oktatása által isteni világossággal fog eltöltetni, szivetek javulásra fog buzdítatni, a jóban tápláltatni, s ama fo-" gadás fog bennetek eszközöltetni, melly szerint parancsaihoz alkalmazandjátok élteteket. Végre az üdvötökre irányzott tanitmányokat figyelmesen hallgatván, külsőleg is meg fogjátok mulatni, hogy tisztelettel vagytok az Isten, annak szent igéi, és hitetek iránt; miáltal embertársaitoknál is, mint jámbor, és buzgó keresztények, ajánlandjátok magatokat. Sőt felebarátitok is épülni fognak dicséretes példátok által, s ők is az Isten igéje hallgatásánál hasonló figyelemre fognak buzdulni. — Ha ellenben az egyházi beszéd alatt figyelmetlenek vagytok: először már az által ártatok magatoknak, hogy elmulasztjátok egy részét ama tanitmánynak, melly örök üdvötöket illetőleg olly lényeges és nélkülözhetlen. Továbbá magát az Istent vetitek meg, megvetvén igéit, és méltán elvesztitek kegyeit. E kegyvesztéssel fenyegeti ö a késedelmeseket (Ján 12, 48.) mondván: A ki engem megvet és be nem veszi az én igéimet, vagyon a ki megítélje ötét. A beszéd mellyet szólottám — és a mellyet ö szándékos szórakozottsággal megvetett, — az Ítéli meg ölet az utolsó napon. Vádolandja t. i. öt Isten itélöszéke előtt ama gondatlanságról, mellyel lelke javításának alkalmát olly gonoszul elhanyagolta. Milly nehéz számot keilend ekkor adnia e kijátszott isteni kegy végett! — Nem tartaná-e valamelly király legnagyobb sérelemnek,