Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 2. kötet (Pest, 1846) - 10.060b
141 b~) Nem érdemlett-e tehát e hálátlan s gonosz város Istentől büntetést, valamint azt Jézus meg is jövendölte, s következő szavakkal nyilván értésére adta: R e á d j ö- nek a napok, és körny ti lvesznek téged a te ellenségid árokkal, és környülfognak téged, és megszorongatnak téged minden felül. Nem-e nagy szerencsétlenség az egy városra nézve, ha eljönek ellenségei s minden felül megszállják? Nem kell-e neki illy megszállás alkalmával sok nyomort, éhséget és szükséget szenvedni? S nem szoktak-e illyen- kor lakosi az ellenség által javaiktól fosztva s minden élelemszereikböl kipusztitva valóban kegyetlenül szoron- gattatni ? — Tapasztalásból tudjuk, hogy az ostromlók a megszállt város körül gyakran árkot húznak, hogy a körülfekvő helyekkeli közlekedést meggátolják, és senkinek se engedik meg a bemenelet, vagy kijövetelt. Ez állal a megszálltak szükségkép legnagyobb zavarba jőnek s Ínségre jutnak. Mind ez valóban Jézus mennybemenete után negyven évre meg is történt Jerusalem városán. Mert Vespasián római császár iiát Titust roppant sereggel küldé ellene; ki azt sokáig ostromlá s mély árkot vonatott körűié, ezenkül magas fallal s különféle vármüvekkel környezteié, és annyira szorongatá s olly igen gyölré, hogy benne közinség támadt. Alakosok az ostrom alatt egymással czivódtak s verekedtek; egyik fél a másikat emészté föl, s az éhség, melly a városban általán uralgott, olly nagy volt, hogy több ezer ember lön áldozatává, s egy anya, mint a történetrajz beszéli, saját gyermekét ölé meg, megfözé s éhségében fölemészté. c) Hogy azonban ne vélnék a zsidók, miszerint a város ostromának szüntével, az őket fenyegető veszély is véget érend, Jézus továbbá annak tökéletes szétdúla- tását s végromlását legélénkebben ábrázolja, mondván: És földig lerontanak (elleneid) t é ge d és fiaidat, kik benned vannak, és nem hagynak te benned követ kövön, azért hogy meg