Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 2. kötet (Pest, 1846) - 10.060b
104 hatni. Ezek valódi embergyülölők, kik csak a felebarát- jokkali egyenetlenségben találnak gyönyörűséget, s ép azért érdelmetlenek minden becsültetésre, mivel az emberiség s kereszténység kötelességeit lábbal tapodják. Milly joggal viselhetik illy emberek a keresztény nevet, miután Jézus a felebaráti szeretetetets egyetértést jelelte ki igaz hívőinek s követőinek ismérvéül? Mikép remélhetik bűneik bocsánatját Istentől, miután ők embertársaik vétségeit meg nem bocsátják? Mert a szeretet s béke Istenének mi sincs annyira ellenére, mint az embertárs iránti ellenségeskedés és gyűlölet. Ki nem kívánja testvérül felebarátját, mond egy sz. atya, miként kívánja atyául az Istent. — Az Isten maga is fenyegeti azokat, kik felebarátjaikkal haragot tartanak: hogy, mig embertársaiknak a megbántást el nem engedik, tőle se várják bűneiknek bocsánatját. Milly szörnyű következéseket vonnak tehát az engeszteletle- nek tulajdon fejőkre ellenséges indulaljok által? Nem hivják-e le mindannyiszor magokra az Isten boszuját, valahányszor az Ur imádságában imádkozzék: Bocsásd meg nekünk a mi vétkeinket, valamint mi is megbocsátunk ellenünk vétet leknek? Mert nem jelent-e az épen annyit, mintha mondanák: Ha mi megbocsátunk az ellenünk vétetteknek, te is bocsásd meg nekünk Uram! a mi vétkeinket; ha pedig mi meg nem bocsátunk, te se bocsáss meg nekünk? — Mi egyebet várhatnak tehát engesztelhet- lenségök miatt az Istentől, mint kegyvesztést és büntetést, az emberektől pedig mást, mint megvetést? 4) Szentirati szöveg. Milly gyorsan kelljen minden megbántásután embertársunkkal kibékülnünk, maga az Isten adja tudtunkra apostola által, midőn parancsolja: A nap el ne enyészszék a ti haragtokon. Efes. 4, 26. Sirák fia is mondja: Bocsáss meg az ellened vétő felebarátodnak, és akkor neked, midőn könyörögsz megoldoztatnak bűneid.
