Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 1. kötet (Pest, 1846) - 10.060a
84 két általverték. Példb. 22, 22. 23. A ki megutál ja a szegényt, gyalázza annak teremtőjét. Példb. 17, 5. 6) Elmélkedés. Ha valamelly szegénynek látásánál ama büszke gondolat száll meg, hogy öt megvesd vagy szégyeneid, gondolkozz így: Nem érdemes-e e szegény Isten és erkölcsös emberek előtt tán nagyobb tiszteletre mint én? — Nem barátja-e a jó Isten? S nem mondja-e maga Megváltónk boldogoknak a szegényeket , midőn igy szól: Boldogok ti szegények, mert tietek az Isten országa. Luk. 6, 20. 7) Emlékmondat. Nem a szegénység, hanem egyedül a bűn szégyen. — Az arany zabola nem teszi jóvá a lovat, valamint az aranynyal hímzett köntös sem ad a balgának okosságot.— A gazdag is szegénynyé lehet. — A szegény is szint úgy ember, mint a gazdag.— Meg ne utáld a szegényt, bár még olly csekély is; ember ö mint te. Szükséges-e hogy több legyen ? 8) Fohász az Istenhez. Örök Isten! ki soha sem tekinted az ember személyét, hanem a szegényt ép úgy mint a gazdagot szereted, csak mindkettő igazszivü legyen; ne engedd, hogy valaha büszkén a szegény fölé emelkedjem s megvessem öt azért, mert alacson rendű. Mi az én állapotom, szerencsém s mindenem? meg nem érdemlett ajándok. Ments meg óh Istenem! kitől van mindenem , kevélység s negédtöl. ii. A második Misében. Evangeliom sz. Lukács 2, 15—20. Az időben: a pásztorok szóidnak Vala egymásnak: Menjünk el Bethlehemig, és lássuk meg a lett dolgot, mellyet az Úr megjelentett nekünk a). És elmenének sietve, és találák Mariát és Józsefet, és a jászolba tétetett gyermeket. Látván pedig megérték a dolgot, melly