Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 1. kötet (Pest, 1846) - 10.060a

71

Átmenet a hittanítmányra.

Ki igérletelt Istentől a prófétáknak mint várt Üdvözítő? Jézus. Nem ugyanazt mutatta-e he János is mint Üdvözítőt, kit a próféták- pl. jelen evangeliomban Isaiás- rég mint ollyant elismerlek és megjövendöltek ? — Ki volt tehát az Üdvözítő, kit János megjövendölt?

Átmenet az er kölest an í tmá n vra.

Nem szerencsénk-e, hogy Jézus mint Üdvözítő érettünk született? Mi történt volna velünk, ha Isten ezen Üdvözítővel meg nem ajándékoz bennünket? — Nem szabadítattunk-e meg általa a bűnnek hatalmától és az örök haláltól? s nem leltünk-e ez által Isten szülöttivé? Ne fogadjuk-e tehát Üdvözítőnket lelki örömmel? — Az anyaszentegyház is a közelgő Karácsonyban születésének és világra jöttének emlékét ünnepli. Mikép fogjuk tehát mi öt fogadni? — De miben álljon ezen lelki öröm? Nemde a szívnek igaz ájtalosságában ? Tehát s a t.

Az erkölcstanítmánynak bővítése.

1) Hasonlat. Ha valamelly fejedelem születése napját ünnepli, megüllik azt alattvalói is, s örömüket tanusftandók legdíszesebb ruhájokba öltöznek, fejedelmüknek szerencsét kívánnak s kettőztetik szolgálati készségüket, csak hogy kedvét találhassák. Épen úgy örvendjünk mi keresztények is, midőn az egyház Isten fia, mennyei fejedelmünk s Üdvözítőnk születése napját ünnepli. Mi is különös áhítatot hordozzunk ekkor szivünkben, köszönjük meg szivünk mélyéből Megváltónk jóságát, kettöztessük meg üdvös szándokunkat, s kedvéért mindent tegyünk, mi neki tetszik és kellemes.

2) Haszon. A keresztény, ki az Isten mérhetlen jótéteményeinek megfontolására rendelt napokat áhítattal