Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 1. kötet (Pest, 1846) - 10.060a
65 Az evangeliom értelmezése. a) Ha valamelly történetet hitelesen akarunk előadni , megszoktuk közönségesen annak elbeszélésénél az idő, hely s személynek körülményeit említeni. Ezt teszi e- vangeliomíró is, midőn Jánosnak, Krisztus hirdetőjének tanítási lisztjét el akarja beszélni. A történetnek elbeszélésénél t. i felhozza az időt, és az akkor uralkodó személyeket vagyis elöljárókat, midőn igy szól: Tiberius császár birodalmának tizenötödik esztendejében s a t. Tudjuk, hogy Krisztus születésekor, s János hirdetése idejében a zsidó nemzetnek már nem volt tulajdon s független királya. Az akkori császár tehát, kinek uralkodása alatt, s ennek ugyanis tizenötödik évében, János tanítani és keresztelni kezdett, Tiber i u s n a k neveztetett. Minthogy pedig ez nem Ju- daeában lakott, hanem Rómában tartózkodott, helyetteséül más férfiút állított, ki a tartományt az ö nevében igazgatná s reá gondol viselne. Ez azért tiszttartónak vagyis országigazgatójának hivatott, s ekkor az ismert Pontius Pilátus volt, ki alatt későbben Krisztus keresztre feszítetett. Ezen kívül voltak más világi e- löljárók is, kiknek a rómaiak fökormánya alatt a zsidó nemzet hódolni tartozott. — Az úgy nevezett nagy Heródes, kinek kormányzása alatt Jézus született, halála után két fiat hagyott, név szerint az ifjabb Heró- dest és Fiilöpöt, kik közöl mindegyik atyjok megha- láloz.ván Judaeának negyed részét kapta kormányzásul, és Heródes ugyan Calilaeát, Fiilöp pedig Beroeát, mellyben Ituraea és Trachonitis kisebb tartományok fekvőnek. Ezek tetrarcháknak, vagyis negyedes fejedelmeknek neveztettek, mert az ország negyedrészét kormányozták ; kivülök negyedes fejedelem vala még Ly- zanias, hihetőleg valamelly külföldi, ZsidóországnakA- bilene nevű részén, I. Kötet. 5
