Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 1. kötet (Pest, 1846) - 10.060a

63

ságaiérl tisztelet, vagy dicséretre érdemesnek gondolni. E jog másokat illet, kik érdemeit jobban megtudják Ítélni. Mert hányszor tévedhet a kérkedő Ítéletében ?

3) K á r. A kérkedő más okos emberektől vagy kinevettetik mint együgyü, vagy mint kevély megvettetik. Isten is gyűlöli a kérkedőt, mivel tökélyeit ugy dicséri, mintha azokat nem is ötöle nyerte volna; miáltal Istentől az illető tiszteletet vonja meg. Azért mondatik a szentirásban: Micsodád vagyon a mit nem vettél? ha pedig vetted, mit dicsekszel, mintha nem vetted volna. Kor. 1. 1. 4, 7.

4) Példa. Milly balgatagság legyen jó tulajdonaiért önnön magát dicsérni, láthatjuk a nagyravágyó s kérkedő farizeus példájából, (Luk. 18) ki jó cselekedetei miatt nyilván magasztalé magát az Isten e- lött, s a vele imádkozó publikanust mint bűnöst lenézé. 0 ugyanis ezért elvettetett az Istentől, a publikanus pedig kegyelmet s bocsánatot nyert.

5) S zen ti r a ti szöveg. Dicsérjen téged az Isten, s nem a te szád. Péld b. 27, 2. Mert nem az dicséretes, a ki magát ajánlja: hanem a kit az Isten ajánl. Kor. 2. 1. 10, 18.

6) Haszon az ellenkezőből. Minél kevésbbé dicséri az erényes ön tökélyeit avagy érdemeit , annál inkább megismertetnek és magasztaltatnak azok más el- fogulilan emberektől. Ugyanez történt magával Üdvözítőnkkel, mert minél inkább kívánta titkoltalni a szeretetnek azon csodamüveit, mellyeket a vakokon, süketeken s némákon gyakorolt, minél erősebben megtiltá a- zokról szót tenni, annál ismeretesebbek lettek a nép között s annál inkább magasztallattak. (Márk. 7, 36.)

7) Az ellenvetések megoldása. — A kér- kedök, kik többnyire legkevesebb tökélylyel bírnak, közönségesen igy gondolkoznak: „De ha magam nem nyilvánítom tökélyeimet, más emberek azokat nem fogják elismerni s haszontalan embernek fognak tartani.“ —