Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 1. kötet (Pest, 1846) - 10.060a
56 próféta e). Es a kik küldetlek vala, a farizeusok közöl valáuak. És kérdik ötét, és mondának neki: Miért keresztelsz tehát, ha te nem vagy Krisztus, sem Illés, sem próféta f) ? Felele nekik János mondván: Én vízben keresztelek •, közöttetek állott pedig , a kit ti nem tudtok : ö az , a ki utánam jövendő , a ki elöltem lett: kinek én nem vagyok méltó, hogy megoldjam a saruja kötelét g). Ezek Bethaniában lettek a Jordánon túl , a hol János keresztel vala h). Az e Yange 1 i om értelmezése. ci) Sokkal azelőtt semmint Krisztus a világra jőve várlak a zsidók az Ígért Messiást, az az, Megváltót. Itt volt már az idő, mellynek minden körülményei arra mutattak, hogy lehetlen e Megváltónak távollenni. S minthogy ugyanezen időben János Krisztusnak hirdetője a pusztában keresztelt, s igen szigorú életmódja, szentsége, hirdetése .és böjtölése által minden emberelőit ismeretes lön, azt vélék, hogy talán ö az, kireolly régtől várakozzanak. Épen úgy mint ha egy bebörtönözött, tudván, hogy öt, hat évek lefolyla után bizonyos gazdag embertől megváltalik fogságából, látna ezen időnek lefolyta után valamelly fényesen öltözött férfiút börtöne ajtaján belépni, kétségkül örvendene gondolván, hogy talán ez az ö szabaditója. — Miszerint e fontos dologban bizonyosról értesüljenek, elküldök papjaikat, és levitáikat Jánoshoz, kik öt az egész nemzet nevében megkérdeznék, váljon ö-e a Megváltó? Ezen férfiakhoz legjobban illett e követség, részt mivel a népnek tanítói valának, részt mivel Jánosnak nagy tekintélye volt a nép előtt, mirenézve illendőnek vélék szinte tekintélyes férfiakat hozzája követségbe küldeni. b) Ha János magát hazugul Üdvezítö gyanánt a- karta volna kiadni, a zsidók öt kétségkül elfogadták s legnagyob tisztelettel illették volna; mert főpapnak fia volt, következéskép nem alacson származású. De János igazlelkü volt, az igaz ember pedig soha hamisat nem beszél, magának ezáltal hiú tiszteletet szerzendö. Azért