Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 1. kötet (Pest, 1846) - 10.060a

35

II. H i 11 a n í t in á ii y. A végső Ítélet bizonyos, de ideje bizonytalan.

III. Erkölcstanít in ány. Készítsük el magunkat ezen Ítéletre,

megvizsgálván naponként lelkiismeretünket lefek- tünk előtt.

Átmenet a hittanítmányra.

Igaz-e az, mit Jézus megjövendölt? Minden esetre, mert ö csalhatlanul igazmondó Isten, ki a jövőt úgy tudja, valamint az elmúltat. Nem maga Jézus jövendölte-e meg a végső ítéletet? — Nem jegyezte-e ki világosan annak előjeleit? — Bizonyos, és elkerülhetlen-e tehát a végső ítélet? — Kijelelte-e azonban Jézus az utolsó napnak idejét is ? — Föltaláljuk-e azt jelen evangeliomban olly világosan jegyezve, mint magát az Ítéletet? — Ideje tehát bizonytalan marad előttünk.

Átmenet az erkölcstanítmányra.

Ki ne kívánná, hogy reája nézve szerencsésen üssön ki a végső ítélet? — Ennek kulcsát maga a szent- irás adja kezeinkbe, nevezetesen Pál Apostol mondván: H o gy h a mi magunkat m e gi t é 1 n ö k , n e m ité 1- tetnénk meg ugyan (a kárhozatra). Kor. 1. 1. 11, 31. Ezen önitélet tulajdonképen abban áll, hogy lelkiismeretűnket szorgalmatosán megvizsgálván, lássuk, váljon lisztünknek eleget tettünk-e, vagy mikép teljesítettük azt? Ez állal ugyanis kiki tulajdon bírája, vádlottja, és vádo- lója. Nem kelb e tehát lelkiismeretünket gyakran, és szívesen kikémlelnünk, hogy ez által hibáinkat megismerjük, megbánjuk, s megjavítsuk? Azonban melly idő alkalmasabb erre, mint a lefekvés előtti, midőn egész napi tényeinket átgondolhatjuk, és ezen felül nem tudjuk, nem szólíít-e az Isten még azon éjjel itélőszéke elé? A milly szerencsével, vagy szerencsetlenséggel sikerű— lend ekkor előtte megállanunk, ép olly szerencsés, vagy szerencsétlen leend majd az általános Ítélet az utolsó napon. Mit műveljünk tehát naponként lefektünk előtt ?