Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 1. kötet (Pest, 1846) - 10.060a

291

magaviseleté által ama szép tanulságot hagyá nekünk, hogy soha hiú tiszteletet; vagy élv után, melly valódian nem boldogitna bennünket, ne vágyódjunk, hanem inkább az alázatot szeressük mindenkor, a büszkeséget pedig gyűlöljük.

I. Rovat.

I. Tartalom./a pusztában ötezer embert öt árpakenyérrel, s két hal—

ílal csodálatosan kielégített,

Jézus. Ja néptől Messiásnak ismertetett,

\ eltűnt a nép elöl, melly öt királylyá akarta tenni.

II. H i 11 a n í t m á n y. Minden tápszereinket Isten mindenhatósága ,

s kegyességéből veszsziik.

III. Erkölcstanitmány. Étel után naponként hálákat adjunk Istennek a nyert táplalatért.

Átmenet a hittanitmányra.

Mikép történt az, hogy Jézus ötezer embert kevés kenyérrel és hallal kielégített? Nem-e Jézus mindenhatósága állal? S nem volt ez nagy jótét az éhes népre nézve a pusztában ? Nem mutat-e e jótét Jézus kegyességére is? — Nem kegyes és mindenható-e most is az Isten ? Ha nem volna jelenleg is mindenható, megtalál- nók-e mi, s velünk olly sok millió emberek mindennapi tápszerünket? Nem-e az Isten mindenhatóságából származik tehát, hogy meg van naponként szükséges tápunk? — Azonban megnyernők-e csupán mindenhatósága szerint e tápot, ha azt egyszersmind nem nyújtaná kegyesen, és nem tartana fenn? Nem köszönhetjük-e tehát ezt kegyességének is?

Átmenet az erkölcstanitmányra.

Nem nagy jótét-e reánk nézve, hogy az Isten mindenhatósága , és kegyessége által naponként megvendégel , és táplál ? váljon köteles-e ezt velünk cselekedni ?

19 *