Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 1. kötet (Pest, 1846) - 10.060a

ha néha felebarátunknak valamelly kétes cselekvénye föltünönek látszik előttünk, mellyről rög-lön helyesen nem Ítélhetünk, váljon roszra magyarázzuk-e azt mindjárt?

Az erkölcstanitmánynak bővítése.

1) Hasonlat. Milly balgatagül cselekednék az, ki valamelly csekély foglalatú drágakövet rosznak tartana? Nem lehet-e néha a dolog belsőleg becses, habár első tekintettel föl se tűnik? És váljon a dolog belsejét átlehet-e mindenkor látni? Illy balgatag az is, ki embertársának cselekvényeit minden kétes esetben rosznak tartja, ámbár még nem tudhatja, váljon belszándéka és czélja rosz-e. Milly gyakran telszhetik valamelly cse- lekvény csak külsőleg rosznak, melly belbecse szerint az Isten előtt legártatlanabb, legjobb lehet? Milly bizonytalanéi igazítanék tehát magunkat csupán a külszín után?

2) Mé 11 a 11 a n ság és k á r. Az Isten , ki veséinken is kereszlüllát, ki legtitkosabb gondolatinkat s czéljainkat is tudja, ö maga bír joggal az emberek fölött Ítélni, bíráskodni. Mert az ember azokat nézi, a mellyek látszanak, az Úr pedig a szivet nézi. Kir. 1. k. 16, 7. A ki tehát felebarátját szeretetlenül megítéli, éklelenséget követ el az Isten ellen, mert az ő jogába vág, s magát embertársa birájává teszi. Mikép tetszhetik tehát az Istennek illy vakmerő ember? Nem félhet-e, hogy ezért meg fog büntettetni? Okos embereknél illy fogadatlan biró bizonyosan árt magának. Miután mást közönségesen magunk szerint szoktunk Ítélni, vagy mint mondatik, mivel mást tulajdon rőfünk szerint mérünk, az illy vakmerőn ítélő ember rosznak tar- tatik másoktól, mert ők is roszaknak tartatnak általa. E mellett szeretellenséget is tanúsít, felebarátján hibát kívánván felfödözni, mellyről mégis nem bizonyos, továbbá szerénytelenségét nyilvánítja, szálkát találván felebarátja szemében, s tulajdon szemében a gerendát nem látván.

283