Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 1. kötet (Pest, 1846) - 10.060a

257 ő Isten, és ember volt egyszersmind, s kövelkezöleg ebben emberisége istensége által erösítetett. Jézus mind­azonáltal azt is megmutatta, hogy igaz ember, miután böjtjének eltelte után más emberek módjára éhezett. ej E rendkívüli böjtölés a gonosz ellenségben, ki azt észrevevé, alapos gyanút támasztott, váljon Jézus csak csodatévö ember, vagy valóságos Isten fia-e? Er­ről meggyőződést szerzendő , látható, s gyanithatólag emberi alakban jelent meg nála, és kiváná tőle, változ­tatná, ha Isten fia volna, a köveket kenyérré, éhségét lecsillapítandó. — Mert tudván, hogy az Isten minden- hatósága által minden dolgot mássá változtathat: reméllé ebből megtudni, váljon Jézus Islen-e, ha t.i. erre min­denhatóságát használná. dj Ezen ajánlás által az ördög épen úgy kisérté Üdvözítőnket, mint hajdan első anyánkat Évát az éden- kerlben. De azúr öt e tanulságos szavakkalutasitá visz- sza: írva vagyon: asz. Írásban ti. Nemcsak ke­nyérrel él az ember, hanem minden igével, melly az Isten szájából származik. És milly bölcs volt e válasz? Mert nem-e test s lélekböl áll az ember? Nem sokkal nemesebb-e a lélek a testnél? S van-e szük­sége kenyérre a léleknek, hogy szellemileg tápláltas- sék? Nem-e inkább az Isten igéje állal tápláltatik min­den jóban? Jól mondá tehát az Üdvözítő, hogy az em­bernek nemcsak kenyérre van szüksége, hogy testileg éljen, hanem lelkét tekintve az Isten igéjére is, hogy örökké boldogul éljen. Erkölcsi emlékeztetés. Szükséges, hogy Üd­vözítőnknek e szavait mélyen szivünkbe véssük. Bizony­nyal , ha mint erkölcsös keresztények akarunk cseleked­ni, s lelkűnkről már itt e földön gondoskodni, minden ér­zéki gyönyört s minden testi kényelmet csekélyebbnek kell tartanunk, mint azt, mi lelki életünket és örök sze­rencsénket eszközölheti- /. Kötet. 17

Next

/
Thumbnails
Contents