Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 1. kötet (Pest, 1846) - 10.060a

253

kadt gondolat: Édes Istenem! teljes lelkemből köszönöm azon kegyességet, mellyet imént velem éreztettél. És mi Ily könnyű, milly kellemes leend e gyakorlat, ha azt szokásunkká változtatjuk.

7) Emlékmondat. Minden jótétemény hálát érdemel.

8) Serkentés. Dicsérd lelkem az urat! s hálát zengj neki! számláidéi hálás szívem ama kegyeket, mely- lyeket veled éreztetett. El ne felejtsd, mit veled Isten tett, szolgálj neki, tiszteljed, s imádjad öt!

I. Tartalom.! a jerusalemi utón körülményesen megjövendölé tizenkét lapostolinak következő szenvedését,

II. 11 it tanít many. Az Isten nem veti meg a szegényt alacson álla—

potja végett.

III. Erkölcstanítmány. A szegénynyel durván, s erőszakosan ne

bánjunk.

Váljon Jézus is olly szeretetlenül lepirongatta-e a szegény vakot Jerichó városánál, mint a keményszívű néptömeg? Nem ereszkedetl-e inkább vele barátságos beszédbe? Megvetetle-e tehát öt szegény sorsa végett? Váljon most is az embernek személyét tekinti-e az Isten, vagy megveti a szegényt alacson sorsa miatt?

Átmenet az erkölcstanítmányra.

Megvessük-e mi is az embert, kit Isten meg nem vet? — Mikor vessük meg tehát a szegényt? De nem lennénk-e a szegénynek büszke megvetöi, ha az iránta

III. Rovat.

'.géiiy vakhoz , kit a néptömeg lepirongatott, le szegény koldusnak szeme világát csodálatosan visszaadta.

t

Átmenet a hittanítmányra.