Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 1. kötet (Pest, 1846) - 10.060a

ládatyaneve alati? Nemde az Isten; és a munkások alatt? Nemde a hivő emberek? megjutalmazand-e Isten az utolsó ítéleten valakit a nélkül, hogy megérdemlené? Bizonnyal nem. Mikép jutalmaz meg tehát Isten mindenkit?

Átmenet az erkölestanítmányra.

Kedves Fiam! ti is munkára teremtettetek Istentől; nem ugyan kézi munkára, mint a mai evangeliomnak napszámosai; hanem hasznos észmunkára, mellyel a tanodában élőtökbe szabnak. Az iskola Fiaim! reálok nézve ama szőlőhegy, hol munkálkodnotok, azaz észtehet- ségteket ki kell művelnetek. Nem kivántok-e ti is azon evangeliomi munkások példájára Istentől megjutalmaztatni? De ha tanodái munkátokban tunyák s hanyagok lesztek, tarthattok-e igényt jutalomra? Mert nem-e cselekedetei szerint jutalmaz Isten mindenkit? Hogy tehát tőle megjutalmaztassalok, nem kell-e a tanodában mindig szorgalmas és munkásoknak lennetek?

Az erkölcstanítmánynak bővítése.

1) Hasonlat. Milly balgatagul cselekednék ama kézműves, ki azon időben, mellyben valami tetemes díjt érdemelhetne, nem dolgoznék, hanem henyélne? Még balgább lenne azon tanuló, kinek bár ifjúságában legalkalmasabb idejeslegjobb eszközei vannak, nemcsak egy napra., hanem egész élte folytára igen sok hasznost tehetni, mégis kiképeztetésének idején és helyén nem volna munkás, és szorgalmatos. Mert nem azon hely-e az iskola, hol a gyermekek azon dolgokat tanulják, mellyek által szerencsés emberek lehetnek? Nem-e a legsikeresebb keresetnek s az élet minden kigondolható hasznos fortélyainak műhelye ez ? Nem ád-e a benne előadott tanitmányok által hallgatóinak kezébe minden eszközt, mellyel bármilly jövő állapotra haszonnal előkészíthetik

223