Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 1. kötet (Pest, 1846) - 10.060a

214

den jóra. Te nyitád meg igaz hívőid társadalmában nékem az örök üdvösség kapuját, te adád üdvöm kegyszereit kezembe. Hálá, örök hála hangozzék neked irgalomnak atyja! Dicsérelet, magasztalást, tiszteletet énekeljenek velem neked híveid, kiknek sorába engem ma- lasztoddal számoltál. Soha sem felejtendem e különös szerencsét, soha sem viszonzandom hálátlansággal páratlan jóságodat, egy napot se mulasztandok el, mellyen e legjobb s legjelesebb jótéteményedről, mellyben első gyermekkorom óta részesítél, megfeledkezném, s érette térdre hullva köszönetét ne mondanék. Gyermekségemtől vezettél Uram, s védtél szárnyaiddal, óh örökre ma- gasztalandlak ekegyelmedért, mellyet velem éreztettél!

II. Rovat.

I, Tartalom./1) az igen csekély mustármagról, melly magos fává

^növekedett;

Két példabe-y2) a kovászról, melly három mércze lisztet megsava- széd: ^nyitott.

II. E r k ö 1 c s t a n i t m á n y. Az erkölcsösségbe ütköző legcsekélyebb

hibákat is gondosan kerüljük.

Átmenet az erkölcstanítmányra.

Lehetnek-e csekély dolgokból nagyok is? Minden esetre, mint azt a kis mustármagból látjuk, melly nagy fává növekedett. Tehát csekély hibákból is lehetnek nagyok? S nem fognak-e ártalmunkra lenni a nagy hibák, és az isteni parancsnak megszegése? Mit cselekedjünk tehát, hogy illy nagy vétkekbe ne essünk? Ne kerüljük-e még a legkisebb hihákat is gondosan ?

Az erkölestanítmánynak bővítése.

1) Hasonlat. Mit cselekednénk azon esetben, ha véletlenül tűz szikrát ejtenénk egy határ szalmára? Nem fojtanók-e tüstént el azt, nehogy belőle nagy tűz