Parizek, Elek: Vasárnapi és ünnepi evangeliomoknak értelmezése ifjuság számára : Gyakorlati segédkönyvül hitoktatók, s hitszónokok használatára. 1. kötet (Pest, 1846) - 10.060a

185

ártalmára lehetne, épen úgy, mint a szorgos anya kis gyermekének az ollót vagy kést megtagadja, mellyel magát megsérthetné.

2) Méltányosság. Isten minden teremtményeknek korlátlan ura. 0 legjobban tudja mi válhatnék hasznukra, avagy kárukra. Legméltányosabb tehát, hogy bármilly esetban magunkat sz. akaratjára bízzuk, részt legfőbb uraságátóli függésünket tanüsitandók, részt mivel ön magunk olly igen gyakran félre ismérjük azt, mi igaz hasznunkra szolgálhatna!

3) Haszon. A gyermek, ki szeretett atyjának akaratjára bízza magát, ezen engedelmesség által annak tetszését nyeri meg. Hasonlag azon ember is szerettetni fog Istentől, kinek akaratja az övével összhangzik. E kegyes atya bizonnyal éltének minden viszonyait úgy irányozandja, hogy azok igaz boldogságát eszközöljék. Isten akaratjábani megnyugvása s hajlamos szive miatt kétszeresen meg áldandja őt, és a mi egy részről földi gyönyöreiből hiányzik, azt más részről dúsan kipótó- landja. Ezen fölül minden ember már az által is szerencsés, ha mindennel, mit Isten felőle rendel, megelégszik; mert ez megszerzi neki a boldogító elégedettséget, s léleknyugalmat. A legnagyobb viszontagságok közepette se lesz szerfölött szomorú vagy békételen; ö a jó Istent igazgatni engedi, s bizalmát bemue helyhezi; nem epe- kedik a fölött, a mi öl éri; s azt gongolja: Isten ezt úgy akarja, s jó az, mit ö akar. Lelke tehát mindig nyugodt, s csekély szerencséje, szegénysége, testi gyengesége vagy egyéb viszontagságai mellett is olly elégedett, mint más jólétének közepette. De ebben áll az em’bernek valódi boldogsága.

4) . Kár. A ki ellenben Isten rendelésein meg nem) nyugszik; az 1) szerencsétlenné teszi magát az állal, hogy-szenvedését türelmetlen kedélyével és kínzó aggodalmaival csak nehezebíti. Ha e mellett még indulatos is, az Isten rendelése ellen fog zúgolódni, s többi bajain