Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 10. könyv (Pest, 1815) - 10.047j

í.Úgy mint Úr. Vagyon egy hagyomány a1 bosszúságoknak bocsánatjáról. Legerősebb okok felett fundáltatott hagyomány ; de minden e- gyéb ok nélkül egyedül az Isten’ hatalmasságának elegendődnek kell lennie nekünk , és az hamarjában a’ legrövidebb ’s leginkább megvető felelet, minden mi forgatására ; az Isten akarja elég az. 193—19,5. 1.

2. Úgy mint Atya, s Jóltévő. Az az ember nem érdemli, hogy te megbocsássál néki; de az Isten, ki azt kívánja tőled , megérdemli azt ő érette, minekutána megtöltött téged az & malasztival ; nem ennek vagy amannak fogod te adni azt a’ bocsánatot, hanem az Istennek, ki magát az ő helyekbe akarja helyheztetni. Melly haszon az néked, hogy te azt a' háláda- tosságodnak’s szeretetednek bizonyságát megteheted a te Istenednek! 19.5—199.13. Úgy mint példa. Mit nem bocsát meg ő a’ világban annyi bűnösöknek, és mit nem bocsátott meg néked különösen ? nem mondhatja tehát ő helyesen néked. Én megbocsátottam , és te néked bocsátottam meg: miért nem bocsátasz meg te, mint én? 199—203. ].

4. Úgy mint Bíró. Kételkedel te talán , hogy megbocsátott volna néked az Isten mind ekkoráig. Jól vagyon! ím’ez annak a’ módja, hogy megnyerjed ennek utána fninden vétkeidnek bocsánatját, és azt az engedelmet, melly felől nem lehetsz még bizonyos. Az Isten , íigy mint Bíró, mondja néked: Bocsáss meg, és én önnönmagam megfogok bocsátani néked,

203 — 208- 1.

MÁSODIK RÉSZ.

Ha mi megtagadjuk felebarátunktól a’ bocsánatot , mellyet parancsol nekünk az Isten,

— ( 3&8 > —