Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 10. könyv (Pest, 1815) - 10.047j

sere , vagyon-e szörnyűség mellyre né vetemedjen , és melly szomorú példákat láttunk mi arról ?

Boldogok az alázatosok , kik magok’ sorsával megelégedvén magokat abban megtartóztatni és kivánságikat meghatározni tudják ; bírják ók egysr’smind az istennek szivét: uem azért hogy magasabb polczokra nem léphetnének; mert az alázatozságnem marad mindenkor az ó setét- ségében , és a’Krisztus Jézus e’ mái napon értés- sünkre adja, hogy az gyakran , még ez életben is , felmagasztaltatni fog. (A) Hanem azért, hogy nem keresi az , hogy elÖímenjea s megjelenjen; azért hogy tnaga jó voltából, és az Isten’ Fia’ tanácsát követvén csak az utolsó helyet kivánja’s veszi’ (B) Azért, hogy arra, hogy az réááljon niás helynek elfoglalására , kell azt hívni» kell azt kénszeriteni , keil azon neminemű erőszakot tenni. (C) Azért hogy megváltoztatván áliapotját’ nem változtatja meg az sem érzeményit se’ maga viselését; hogy a miatt hogy felemeltetett, azért az se’ kevesebbé alávetett az Istennek , se’ kevesebbé szeretette! viseltetett az ő felebarátjához , se’ kevessebbé feloldozott önnön magától; hogy a tisztességek,nem hogy gyönyörködtetnék de inkább terhére vágynak annak és a’ helyeit hogy onnan hamis dicsőséget tulajdonítana magának , maga szégyenlésére fordítja azokat ; hogy soha egyébkor örümestebb nem él hatalmával , mellyel felékesitve vagyon, hanem midőn arról vagyon a’szó hogy valakit lekötelezzen vigaztalj.m , valakivel joitegyen ; legyen bár az a’ nagyságnak leg felsó grádicsán, nem csak kiki bánat nélkül látja azt ottan , hanem senki sincs a’ki annak ne tapsoljon, a’ ki annak maga

— < 35 ) —

(A) Luc. 14. u. (B; Ibid. v. 10, (C) Ibidéin

c %