Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 10. könyv (Pest, 1815) - 10.047j

( 339 )

kiknek azt a’ buzgó,'ságot ihíelt be az Isten,hogy megtámoc j&k ’s ostromolják azt. És az a’ mí- néméség csudálatossan kivagyon téve a’ mái Evangéliomi Farizeusokban , kik , ámbár melly megvesztegetettek voltak ők , nem egyébkint beszéllettek önnönmaguk felől, hanem tisztességes szókkal; és ámbár , melly megvilágosíta- tott ’s megszenteltetett volt az a’ szegény ember, ki nékik ellent szollott, csak megvetéssel viseltettek ahoz. Mert a’ mi minket illet, mondák ők néki, mi megszeghetetlenül megtartjuk a’ törvényt, mi valóságos Tanitványi vagyunk JHoysesnek, mi a’ hagyományokat az ő tisztaságokban fenntartjuk. (A) De te egy nyomo- rultt, bűnökkel terheltt ember vagy , ki nem hogy oktathatnál bennünket , de arra sem vagy méltó, hog)' oktatásokat vegyél tőlünk. (B) Már, Ők nem egyébért vetették meg őtet ollyképen, és nem egyébért voltő nyomorultt az ő vélekedésekben, hanem azért, hogy nem beszéllett úgy a' mint ők akarták, és a mint az ő hasznok kívánta hogy beszéllene. Az történt, úgy mond Sz. Ágoston, a’ szakadások, ban , mellyek a’ hívek között támadtak , és mellyek az Isten’ Anyaszentegyházát megoszlatták. Az eretnekség’ Szerzőinek szokások volt először önnönmagokat , ’s az után az ö követőit s fele társait ritka s renden kívül va- lú embereknek tartani: mindaz, a’ mi hozzá- jok adta magát, naggyá lett, és egyedül az, hogy valaki az ő feleket követte, tellyes dicséret volt. Nem volt ő köztök egyéb , ha őket hallotta az ember, hanem magas értelmű esze- mélyek , és tudománynak ’s jó erkölcsnek csudái. Habozás nélkül az Anyaszentegyliáz* ely *

(A) Jgan. 9. ?8» (B) Ibid. v* 34.