Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 10. könyv (Pest, 1815) - 10.047j

( 334 )

bogy o egy bűnös ember legyen : Tudjuk ntU mondák ok hogy az egy bűnös és képmutató ember; (A) és a’ bizonyosság, melly vagyon nekünk,arról, kötelez minket arra, hogy e’ bizonyságot tegyük 6 ellene« De az az ember , visszafelelének nérnellyek , meghalgattatott az Istentől, de az az ember csudákat mivel , de az az ember fedhetetlen az Ő magavísélésében, semmi az, az egy bűnös , tudjuk mi azt. De zniért tudták ók azt? azért hogy akarták, hogy az legyen ő, és hogy hasznokban járó dolog ▼ olt, hogy a'képen higyjék azt az emberek , ám ebben a’ dologban az ó hasznok volt az ö ítéleteknek regulája, és a’ mit ók akartak, az volt egyedül az, a’ mi elhitette ókét. Ha a’ világ’ Udvezítóje az ó részekre vallotta volna magát, ha ó az ő felekből való volt volna , ha ó magát az ő állításíkhoz alkalmaztatta volna, megnyerte volna ó az ó jóvá hagyásokat., és se’ igazabb se’ szentebb nem lévén mint volt , Szentnek mondották volna ótet; de ázért , hogy ó az ó tévelygésiket kárhoztatta , de azért; hogy ó az ó hamis jámborságoknak titkát kínyilátkoztattat, de azért, hogy ó az Ó istenifélelmeknek látsz* - )a által és veszedelmes tanítások által elámított népét a’ tévelygésből kihozta , akár mit tett volna ő , az egy bűnös és rósz életű ember volti Nemes adiája, Heresztenyek , a' világ’ lelke’ gonoszságának. Mi vakít meg minket közönségesen a' mi vélekedesíukben , felebarátunk ellen eleve tett itéletinkben. Mondottam én azt néátek , a’ tulajdon haszon’ keresése , melly mi rajtunk uralkodik. Itéljüa mi az embereket nem az érdem által, melly mi bennünk vagyon; nem a’ szerént a’mik ők mi né*

(A) Ibid. v. 24*