Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 10. könyv (Pest, 1815) - 10.047j

( 3ZS >

tölt, oily parancsolatok , mellyent mi megfehe* tétleneknek tartunk, és ha az Anyaszenteg » háznak szolgái, kik a? ö törvényinek Oizői, es azokat megtartatni tartoznak akarnak a z iránt e- rős visgálisba bocsátkozni , és nem hágj ják mingyárt reánk a’ dolgot, mi okét embertelen, és az életnek közönséges szokásában kévésé ta- nultt embernek tartjuk ; a’ min ők még nagyobban siránkozhatnak, az az, a’ mit a’ világnak gazdajri cselekesznek, kik nagyobbra viszik az ő állított kényességeket mintha a’ bővelkedem , meJLvoen ok élnek megvesztegetné az ő ereje- két, és közepette mindennek, a’ mi a’ testnek bizelkedhetik ’s azt táplálhatja egy átailyábau tehetségtelenek volnának elviselésére annak a’ mit mások fáradtságos sorsokban álhatajto- sággal ’s hívséggei elviselnek,

Onnan semmi gondunk nincs arra , hogy eleget tegyünk az ístennek;mindazáltal eleget kell tennünk az Istennek , akarja ő hogy eleget tegyünk néki: mit fog tehát ő cselekedni ? azért hogy a’ mi kényességünk meggátolt volna minket attól hogy eleget fog ő ' tenni maga magának az ő ítéletének megvesztegethetetlen valósága által. De olly igazságos ítéletben az a’ kényesség, mellyel’mi elől állítunk nem lesz törvényes mentség? Csúfos dolog, Kedves Balga- tóim, hogy az ember ugyan azáltal akarja magát megígazlani az Isten előtt a’ miért az Isten készül kárhoztatni őtet és hogy szint* annyira menjen az ő vakmerősége, hogy tulaidon maga rendetlenségével fedezze be magát, hogy elkerülje az igazságos büntetést, melly illeti ő- tet. Mert a’ mi kényességünkben fundáljuk mi magunkat, hogy bátorságba tegyük magunkat az Isten’ ítélete ellen ; és épen a’ mi kenyessé- günkrő! fog az Isten ítélni bennünket ; miképen ? szemünkre vetvén azt, a’ mi igen valósa-