Bourdaloue, Louis (S.J.): Tisztelendő páter Bourdaloue Lajosnak prédikátziói. 10. könyv (Pest, 1815) - 10.047j

— ( 3*2 )

óbb et dicsekedik a’ Szentírásban , egy az, hogy n az emberek’ sorsaira trkintet nélkül való Islert ; hogy az volt a’ különös dicséret melltet Kríszrus Jézusnak megadtak magok a' Fari zeu- sok , válván ő jelen léteiében, hogy az Ítéletekben 1' melíyeket ö tett nem tekintette a’ személyeket: Mertnemtekintedazemberek' személyét , (A) és hogy valóban még az ó Ángyához is , minden alkotmányok közül legfelségesebb teremtéshez, az az Ember Isten nyilván kimondotta ollyannak lenni magát , soha fel nem emelvén ótet a,’ világban, és hogy helyt adjon néki az ö dicsőségében : soha nem kü- Iömböztetvén óret méltósága szerént, hanem érdemi ’s cselekedeti szerént: Dicsérjék ötét at b mivel; (B) ha én azt mondanám néktek , nem mondanék egyebet, hanem a’mit n ár százszor halottatok , és egyedül annak kellene felforgatnia minden ti képzeltt kívánságtokat , mellyek a’ ti sorsaitoknak külömbsége felett fundáitat- nak. De mondok én ti néktek e’ mái napon valamit erősebbet: és mit? azt, hogy a’ ti sorsotoknak *s állapototoknak külömbsége, távol lévén attól hogy hasznos lenne néktek , épen az legyen , V mi az Istent keményebbé ’s meg- hajthatatlanabbá fogja tenni ellenetek. Ki tanítja azt? ó önnonmaga a’ Bölcseségnek azon igei által, melíyeket, mint annyi menydörgéseket, kellene halgatnotok , és mellyek ánnyi világ’ Nagyjainak megtérését mívelték: Tudjátok meg tehát ti , kik parancsoltok a’ nemzetségeknek, és kik tetszetek magatoknak a’ népnek sokaságában , a’ hol ti tísztrltettek, tudjátok meg, hogy az a felségnek Istene hamar megfogja mutatni magát néktek , de oJly egy módon

(A) Mitth. 22. 16. (B) Prov. 31. .31-